Öllős Géza: A vízellátás-csatornázás értelmező szótára (VMLK, Budapest, 2003)

P

p pelyhesedő lebegőanyagok ülepedése 625 volítás, nem pedig a —> zavarosság; az intenzív -» sebesség gradiens révén kifej­lődő pelyhek rendszerint kompaktabbak és így erősebbek, mint a kisebb sebesség gradiens hatására létrejött pelyhek. Ahogy a pelyhek nőnek, általában -* sűrűségük csökken és érzékenyebbé válnak a nyíródással szemben. Alumínium-szulfát és fer- ri-hidroxid pelyhekre nézve, melyek a víztisztításkor a keverőlapátos flokkulátor- medencében képződnek, a pehelyképződés (-> aggregáció) és pehelyszéttörés zó­nái a 361. ábrán adottak. Az optimális pehelyméret kiválasztásánál a sűrűség sze­repét hangsúlyozni kell. A -aflokkuláció mértékének maximalizálása céljából, anél­kül, hogy a növekvő pelyhek széttörnének, a flokkuláció-rendszer az ábrán lévő szaggatott vonalat kell, hogy kövesse. Az ilyen rendszer nagy G értéken indul be, amikor a pelyhek még kicsinyek (-» mikropelyhek). Ahogy a pelyhek nőnek, meg­közelítik a széttörési zónát, ezért a G értékét csökkenteni kell. így a pehely mérete tovább nőhet a pehelyképződés zónájában. A G érték ezen fokozatos csökkentése a flokkuláció mértékét olyan magasan tartja, amely csak lehetséges. A görbe koordi­nátarendszerbeli helyzetét megfelelő vegyszer(ek) adagolásával kedvezően lehet befolyásolni. A széttörési zóna alatti -> flokkulációt fokozatos flokkulációnak ne­vezzük. pelyhesedő lebegőanyagok ülepedése Az egymással ütköző és pelyhesedő, töme­güket gyarapító lebegőanyagok —>• ülepedési sebessége nem állandó, hanem válto­359. ábra. A pehelyképződés folyamatát befolyásoló legfontosabb paraméterek

Next

/
Oldalképek
Tartalom