Öllős Géza: A vízellátás-csatornázás értelmező szótára (VMLK, Budapest, 2003)
O-Ó
o örvényes folyadékmozgás ♦ összegző paraméterek 613 örvényes folyadékmozgás Olyan folyadékmozgás, amelynek —> szögsebessége nem zérus. Ez esetben a folyadékrészecskék saját tengelyük körül „forognak”, pontosabban, a két egymásra merőleges irány szögelfordulásának számtani közepe nem zérus. Ekkor a rotáció-vektor nem zérus: rőt v * 0. örvénymentes áramlás esetén a -* szögsebesség mindenütt zérus. Az ilyen áramlásokat potenciálosnak is nevezzük, mert sebességterük előállítható, mintegy skalártér (potenciál) gradiense. Ekkor rőt v = 0. Szigorúan örvénymentes áramlás csak ideális folyadékban lehetséges. örvényszivattyú Általánosan alkalmazott szivattyútípus. Főbb alkatrészei: a lapátkerék, a tengely a csapágyazással, a vezetőkerék és a szivattyúház (52. ábra). A -> lapátkerék (járókerék, futókerék, forgókerék) a tengelyen át kapott mechanikai munkát a folyadék munkaképességévé alakítja át. A folyadék potenciális és sebességi energiáját a lapátkerék forgása, ill. a centrifugális erő hasznosítása révén megnöveli: a folyadék a lapátkerékhez szívócsövön és a szívótéren keresztül jut. Egy lapátkerékkel csak korlátozott nagyságú -> nyomás érhető el gazdaságosan. Ha az egy lapátkerék által elérhető nyomásnál nagyobbra van szükség, akkor —> több fokozatú szivattyút alkalmaznak, melyben az első lapátkerékkel kiröpített folyadékot a második kerék közepébe vezetik, és az a folyadékot a következő lépcsőhöz röpíti. A kerekek szállítómagasságai összegezve jelentkeznek a szivattyú nyomócsonkján. A lapátkerekekből kilépő folyadék kinetikai energiájának nagy része a vezetőkeréken és a szivattyúházban nyomássá alakul át. Az —> egylépcsős centrifugálszivattyúk rendszerint spirál alakú házzal készülnek. Az örvényszivattyú legfontosabb üzemi jellemzői: szállítómagasság, folyadékszállítás, szívóképesség, teljesítményfelvétel, hatásfok, lapátkerék-fordulatszám. A jellemzők közt szoros összefüggés van. Ezt az örvényszivattyú -> jelleggörbéi tüntetik fel. Főbb járókerék metszetek négy formája a 52a-d.ábrán követhető: a. ábra: a kis jellemző fordulatnál a lapátokba lépés és kiömlés is sugárirányú; b. ábra: a közepes jellemző fordulatnál a lapátokba belépés már ferde, térbeli, míg a kiömlés még sugárirányú; c. ábra: a középnagy jellemző fordulatú járókerekek lapátjain mind a beömlés, mind a kiömlés ferde, térbeli irányú, vagyis félaxiális; d. ábra: a nagy jellemző fordulatú járókerekek lapátjain a beömlés is, a kiömlés is tengelyirányú, vagyis axiális. összegyülekezés A talajfelszínre hullott csapadékvíz felszíni gravitációs mozgása, összegyülekezési idő A vízgyűjtő terület legtávolabbi pontjához tartozó -» lefolyást idő. A víz terepen való mozgásához szükséges idő, és a zárt vagy nyitott csatorna valamely szelvényéhez tartozó csatornabeli lefolyási idő összegzéséből adódik, összegző paraméterek 1. velük a szennyező anyagokat, az egyes anyagcsoportokat jól jellemző reakciók (pl. színreakciók, NH4+, P043- meghatározás) és az azonos kémiai kötéseket (pl. C-H kötést) tartalmazó elemek meghatározása révén lehet jellemezni (pl. TOC, szerves szén, NH4+, N03_, összes foszfor, foszfáttal jellemezhető foszfor vegyületek, szerves halogéneket jellemző AOX); 2. az összegző paraméterek másik csoportjának mérési elve azon alapszik, hogy bizonyos -> reagensek
