Öllős Géza: A vízellátás-csatornázás értelmező szótára (VMLK, Budapest, 2003)
O-Ó
610 ózonos oxidáció reakciómechanizmusa O-Ó járulnak hozzá. Az ózon további melléktermékei: -» alkoholok, —» aldehidek, —> asszimilálható szerves szén, karbonsavak, -» bromát. ózonos oxidáció reakciómechanizmusa Az ózon a víz szokásos pH tartományában a redukáló anyagokkal közvetlenül lép reakcióba (355. ábra). Az ilyen reakció az oxidálandó anyag minőségétől függően lassú, vagy gyors lehet. Az -» oxidáció szelektivitása nagyobb vagy kisebb lehet. Nagyobb pH tartományban a -» redukáló anyagokkal reakcióba lépve, az ózon nagyon reaktív gyökökre bomlik (H02*, OH*). Ezek hatására gyors, így kevésbé szelektív oxidáció keletkezik. A szerves anyagok oxidációja tehát adott körülmények között gyorsul, azáltal, hogy maga az ózon is gyorsan bomlik. A szerves anyagok direkt oxidációja ózonnal (q) rendszerint elsőrendű reakcióegyenlettel jellemezhető (rj)direkt oxjdáció = kj[Sj], ha az [03] ózonkoncentráció konstansnak tekinthető, ahol [Sj] valamely szervesanyag koncentrációja. Az OH*-reakciók másodrendű reakcióegyenlettel jellemezhetők: (rj)indirekt reakció = ki’ [SJ [OH*]. + 5 Lassú reakció + 0H“ _ vág y + R° S szubsztrátum , -------► Oxidált termék (Oxidált S) k özvetlen oxidációja (Nagyfokú szelektivitás) 0, Lebomlás OH +5 (o; Gyors , reakció S szubsztrátum oxidációja (Kisebb mértékű szelektivitás) Oxidált termék pl. R° S OH S (-H)+ +0» H,0 2u2 HO'z) +5 Lassú ' reakció S szubsztrátum oxidációja, vagy redukciója (Nagyfokú szelektivitás) H202 Oxidált termék 355. ábra. Ózonos oxidáció reakciómechanizmusa
