Öllős Géza: A vízellátás-csatornázás értelmező szótára (VMLK, Budapest, 2003)
O-Ó
598 optimum ♦ orto 0-Ó optimum 1. az élőlények igénye, szükséglete, amely lehetővé teszi számukra, hogy adott környezeti tényezők közé eső tartományban, ahol az élőlény vagy társulás legjobban fejlődik, az életjelenségek maximálisak legyenek. Különösen a -» hőmérséklet, a -»fény, —» tápanyag, víz optimuma nem lehet abszolút érték, mert jelentős -» szaporodás vagy növekedés következhet be olyan mennyiségek mellett is, melyek lassú, vagy kisfokú -» irreverzibilis gátlást okoznak. Fontos pont az az alsó határ, ami fölött hő- vagy fénygátlás következik. Az irreverzibilis gátlás alsó határa mindig optimumként jelentkezik, ha a többi tényező nem változik és a megfigyelés számára van elég idő. A kísérletekben kapott pillanatnyi optimumok aszimptotikusan közelednek a határoptimum felé, ami alatt irreverzibilis gátlás soha sincs és az élőlény fejlődése, az életjelenségek maximálisak; 2. valamely helyzetben, körülmények között a legkedvezőbb érték, állapot, orális Szájhoz tartozó, szájjal kapcsolatos, organizmus -» Szervezet. organizmusok tudományos neve Az élőlény fajok binomiális nomenklatura szerinti elnevezése. Ez az emberek elnevezéséhez hasonló: családi név és keresztnév, organoleptikus szagmeghatározás Az érzékeléssel kapcsolatos szenzorikus vagy or- ganoleptikus (érzékszervi) mérési módszer (olfaktometria). Ez esetben az emberi orr, mint detektor alkalmazható, ami azonban szubjektív eredményt szolgáltat és számos észlelő személy (panel) szükséges hozzá. Az orr, mint detektor, nagyérzékenységű észlelést biztosít. Bizonyos szaganyagokra nézve az emberi orr a jelenlegi műszeres -> analitikát, a jelenlegi müszerezettségi szint esetében felülmúlja. így az érzékeléssel történő meghatározást a műszeres analitika ugyan pótolhatja, de nem helyettesítheti. Azonban az ember általi szagmeghatározásnak is vannak hátrányos oldalai. Az emberi szagérzékeléskor ugyanis a szagok ->fiziológiai észlelése, azok pszichológiai feldolgozása és értelmezése, összesítve hozza létre a szagérzetet, organoleptikus vegyületek íz- és szag okozó-, sok esetben kis koncentrációjú illékony-, természetes- vagy ipari eredetű vegyületek. Az érzékszervekkel meghatározható (organoleptikus), a nyers-, és ivóvízre vonatkozó íz- szagproblémákról, azok jellegéről az íz- és szagkerék tájékoztat (347. ábra). Ideális esetben, esztétikai szempontból, a víz íz-szag vegyületeket nem tartalmazhat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a víz vegyi anyagoktól mentes, csupán azt, hogy bármely vegyi anyag koncentrációja a szagküszöb- ill. az ízküszöb koncentráció alatt van. Számos -> toxikus vegyület szagkeltő, még a toxikus küszöb alatt is. Az íz-paramétert egyes esetekben közegészségügyi vonatkozású, az ivóvíz-minőség érzékeny indikátorának tekintik. Az íz- és szag észlelhetőségének hiánya azonban a biztonságos ivó- vízellátást nem garantálja. organotróf —> Szervezet, amely -» redox folyamataihoz szerves -» szubsztrátot igényel elektrondonorként. orto Előtag. -» Szubsztituensek egymáshoz viszonyított helyzetét jellemzi.
