Öllős Géza: A vízellátás-csatornázás értelmező szótára (VMLK, Budapest, 2003)
O-Ó
592 oldóképesség ♦ oldott gázok - korrózió O-Ó —> lizis hatására való szétesése, „oldódása”. A kifejezés tehát a bakteriális sejt -* oxidáció hatására történő szétesését fejezi ki, amikor a sejt-protoplazma a környezetben élő más mikroorganizmusok számára tápanyaggá válik. Az oldódásból toxikus vegyületek, például a kék-zöld algákból oxidáltatás hatására -» toxinok juthatnak a vízbe. oldóképesség A víz valamely anyagra vonatkozó oldóképességét (-» abszorpció) az illető anyag fajlagos oldhatósága, a már vízben lévő egyéb oldott anyagok koncentrációja és a vízhőmérséklet (T) befolyásolja. Az oldhatóság felső határát a mindenkori telítettségi érték (Cs) képviseli: Cs = f(A,T), ahol A (mL/L) az oldódó anyagra utaló abszorpciós tényező. oldómedence A laza beépítésű, kis laksürüségü területeken, a családi házakban, illetve kisebb intézményekben keletkező szennyvizek részleges tisztítására alkalmazott. Tisztítási hatékonysága szerény: 50-60 %-os szervesanyag lebontást biztosít. Ezért az általuk tisztított szennyvíz ártalommentes elhelyezése ill. hasznosítása általában csak —> utótisztítással („szakszerű” szivárgóval) valósítható meg. Az oldómedence két- vagy háromkamrás lehet (188. ábra). oldószerek Folyadékok, amelyek más anyagokat feloldanak, és velük folyékony, homogén —> elegyet alkotnak. Az -» oldat alkotórészei közül a legnagyobb mennyiségben vannak jelen. Az —» elektrolitok legjobb oldószerei a nagy -> dielektromos állandójú, —> poláros folyadékok (pl. a víz). oldótartály -> Vegyszerek oldására szolgáló, általában nyitott, belső felületén lúg- és saválló anyaggal bevont tartály, amelyben a kézi vagy gépi, vagy szivattyús keverés lehetősége biztosított. oldott anyag Feloldott anyag, amely —> oldatot képez az —» oldószerben. oldott gázok - korrózió A víztermelő kutakban az oldott gázok (—> szén-dioxid, C02; -> oldott oxigén, 02; hidrogén-szulfid, H2S) is a fő korrózió - okozó tényezők közé tartoznak. 1. a szén-dioxid a felszínalatti vizekben mint szabad C02 vagy mint szénsav (H2C03) fordul elő. A szabad C02 jelenléte a kútfejnél jól észlelhető gázfejlődés, vagy buborékolás formájában. C02 -» disszociálatlan -> szénsavként is jelen lehet, vagy -» disszociált ionos formában (HC03_ és C032-; bikarbónát és karbonát ionok) is jelentkezik. Előfordulásuk a pH függvénye. Ha a karbonát koncentráció magas, a fellépő korróziós reakció: Fe + HC03- = FeC03 + H+ + 2e-. A 20 mg/L vagy ennél nagyobb C02 koncentráció nagyon destruktív például a vasra; 2. az -» oldott oxigén szabályozó tényező a vízbeli acél aerob korróziójára nézve. A korrózió mértéke általában a vízbeli oldott oxigén mennyiségétől függ, de más tényezők is befolyásolhatják az —> aerob korróziót. A korrózió mértéke elsősorban fémfelületi zónák közötti oxigén különbségektől, gyakran a cső külső és belső oldala közötti oxigénkoncentráció különbségektől függ. A korróziót a vas felszínén az -» anódon, a következő —> reakció jellemzi: Fe = Fe2+ + 2e~. A reakció a —> katódon: 4H+ + 02 + 4e~ = 2H20. A kis oldott oxigén koncentrációjú vizek a korróziót gátolják, még nagy oldott ásványi anyag koncentrációk esetében is, feltételezve, hogy egyéb kor
