Öllős Géza: A vízellátás-csatornázás értelmező szótára (VMLK, Budapest, 2003)

NY

586

nyomásvonal ♦ nyomelemek

NY

mintegy 80-90 %-a (263. ábra). A nyomáskülönbség, a -> gyorsszűrőhöz hasonlóan, elvileg a következő egyenletből számítható:

( nyomáskülönbségé

vízhozam (szűrési sebesség) = f

szürőellenállás

ahol az időben változó szűrőellenállás kifejezi az eltömődés hatását is. A víz a szűrőrétegben a szűrőréteg felső és alsó szintjére vonatkoztatott nyomáskülönbség hatására mozog (339. ábra).

nyomásvonal —» Nyomásgörbe.

nyomelemek A természetben előforduló elemek közül, ismereteink szerint, legalább 26 nélkülözhetetlen az élőlények (növény, állat, ember) számára, 11 elemet makró- elemnek tekintenek. így a szenet, a hidrogént, az oxigént, a ként, a kalciumot, a foszfort, a káliumot, a nátriumot, a magnéziumot, a klórt. 15 elemet nyomelemként fogadnak el. Ezek: a vas, a jód, a réz, a cink, a mangán, a kobalt, a nikkel, a molib- dén, a bór, a szelén, a króm, a fluor, az ón, a szilicium, a vanádium. Ezeken kívül további 20-30 elem fordulhat elő az élőlényekben kis- és változó koncentrációban, amelyeknek nélkülözhetetlenségét az egyes fajok életműködésében feltételezik (de ezideig megnyugtatóan nem igazolták). Az élő anyag különböző formációiban a nyomelemek jelentősége eltérő. így : 1. az élőlények számára a nyomelem nélkülözhetetlen. Hiányában betegség, hiányállapot, a formáció pusztulása következhet be; 2. a formáció számára nem nélkülözhetetlen, de optimális mennyiségben védőhatású; 3. biológiai-, biokémiai működéssel (funkcióval) nem hozható kapcsolatba a nyomelem, látszólag „közömbös” a szervezet működésére. Egyes elemek azonban káros hatásúak lehetnek, még nyom-mennyiségek esetében is (pl. a toxikus hatásúak).

339. ábra. Lassúszürö kialakítása