Öllős Géza: A vízellátás-csatornázás értelmező szótára (VMLK, Budapest, 2003)

M

524

meningitis ♦ méreg

M

összes termelt -> gáz (CH4 + C02) kb. 1 m3/kg -> lebontott szilárd anyag (főleg -> szén), melynek 70 %-a metán. A nagyterhelésű anaerob rothasztás a termelt gáz térfogatát csökkenti és valószínűleg a metán mennyisége is kevesebb.

Dátum

302. ábra. Maradék klór valamely vízelosztó rendszer négy pontján

meningitis —» Agyhártyagyulladás.

meniszkusz Görbült felszínü folyadékoszlop (303. ábra) egy kis átmérőjű csőben. Ha a folyadék a cső belső felületét nedvesíti (víz esetében), a felszíni görbe felülről homorú. Ekkor a határszög 90-°C-nál kisebb. Ha a csőfalat a folyadék nem nedvesíti (higany esetében) a folyadékfelszín, felülről domború. Ez esetben a határszög 90 °-nál nagyobb.

méreg Olyan szervetlen vagy szerves természetes növényi-, állati-, ásványi-, vagy mesterséges eredetű anyag, amely biológiai-, kémiai- vagy fizikai tulajdonságai miatt az élő szervezetben működési zavart, súlyos esetben halált, pusztulást, idéz elő. A méreg rendszerint kívülről jut a szervezetbe (exogén méreg), de keletkezhet az élőlény testében is (endogén méreg). A felszíni és felszín alatti vizek mérgező anyagai lehetnek természetes eredetűek (pl. arzén és radon bomlástermékek, mérget termelő algák stb.), legtöbbször azonban mesterségesek és a szennyvizekkel kerülnek a befogadóba. A mérgezés lehet —> irreverzibilis, amikor a mérgezési folyamat megfordíthatatlan, és lehet -> reverzibilis, amikor a mérgezett meggyógyul.