Öllős Géza: A vízellátás-csatornázás értelmező szótára (VMLK, Budapest, 2003)
A-Á
A alumínium-szulfát koaguláció diagram ♦ Alzheimer-kór (dementia senilis) 45 alumínium-szulfát koaguláció diagram Alumínium-szulfátra a 21. ábrán a különböző koaguláció-mechanizmusokra vonatkozó -> koaguláció tartományok értelmezhetők. A —> koaguláció létrejöhet a pozitív töltésű oldható alumínium —> hidrolízis termékek (pl. Al(OH)2+ —» adszorpciójával, aminek következtében a negatív töltésű kolloid részecskék töltés —> neutralizációja következik be. Ez a folyamat, amint az ábra jelzi, alacsony pH tartományban jön létre. Az alumínium-hidroxid tág pH tartományban oldhatatlan (21. ábra). 10 mg/L alumínium-szulfát dózisnál, a 5 < pH < 8 tartományban az alumínium-hidroxid oldhatósága kiemelkedő. Nagyobb alumínium-szulfát dózisokon az Al(OH)3 (am)-ra a —> szuperszaturáció, gyors —> csapadékképződés jellemző. Az optimális (sweep) pehelyképződési állapot a pH-tól és az alumínium-szulfát dózistól függ. Az optimális pehelyképződés az ábrán a 6 < PH < 8 tartományban van és a függőség nagyobb az alumínium-szulfát dózistól. Az optimális pehely állapotok esetében a negatív töltésű kolloidális részecskék a képződő AI(OH)3 (am) részecskék közé záródnak. Az Al(OH)3 (am) —> izoelektromos pontja (pH « 8) alatti pH tartományban, a pozitív töltésű alumínium-hidroxid részecskék a negatív töltésű -> részecskékhez kapcsolódnak, miáltal a —> koaguláció létrejön. A diagram nem veszi figyelembe a víz hőmérsékletét, részecske koncentrációt és a természetes szerves anyagok (NŐM) koncentrációját. Pedig a természetes szerves anyagok az alumínium-szulfát erős komplexáló -> ágensei, miáltal az alumíniumszulfát fogyasztást és az alumínium-szulfát oldhatóságát befolyásolják, alveolus Óriási számú, kicsi levegővel teli hólyag az emlősök tüdejében (29. ábra). A tüdő légzési felületét növelik, felszínükön játszódik le a gázcsere. Ahhoz, hogy a radon bomlástermékei tüdőrákot okozzanak, a termékeknek az orron keresztül az emberi testbe, a légcsőn (trachea) keresztül a hörgő (bronchus) régióba kell behatolniuk, ahol a légutak már osztódnak és kisebbekké válnak. A kisebb elágazó- dások a bronchiolusok. Ezek vezetik a levegőt az alveolusok régiójába, ahol az oxigén és szén-dioxid csere lejátszódik. A tűdőfelület jelentősen nő, ahogy a levegő a légutakon keresztül az alveolusok régiójába mozog lefelé, alvízszint Gravitációs folyadék áramlásoknál a mozgást létrehozó szintkülönbség kisebbik (alsó) értéke. Sorba kapcsolódó elemeknél (pl. levegőztető kaszkád, sorba kapcsolt gravitációs homokszűrő és aktívszén szűrő) az első elem alvízszintje azonos lehet a második elem felvízszintjével. Az alvízszinteket (és felvízszinte- ket) valamely alapsíkra (pl. tengerszint feletti abszolút értékre, vagy az adott épületen, műtárgyon kijelölt 0 szintre) vonatkoztatva szokás megadni alzat Víz alatti szilárd felület, amelyen az élőlények (pl. az algák) rögzülhetnek (pl. 24. ábra). Nagymennyiségű, az -» oldott oxigén tartalmat befolyásoló (és számos esetben egyidejűleg -> íz- és szaganyagokat is termelő) algák rögzülhetnek (—» perifiton) a felszíni tározók víz alatti sekélyebb rézsűfelületein, a sziklás felületeken, a sekélyebb fenéken összegyűlt iszap felszínén, valamint a makrofitákon is. Alzheimer-kór (dementia senilis) 65. életév előtt jelentkező, az agykéreg pusztulásával járó elbutulás, elmezavar.
