Öllős Géza: A vízellátás-csatornázás értelmező szótára (VMLK, Budapest, 2003)
F
F fertőtlenítés hatékonysága »fertőtlenítés mutagén hatása 247 fertőtlenítés hatékonysága A —> fertőtlenítőszer koncentráció (C), a kontakt idő (t) alapján a Ct szorzat-koncepció a következő empirikus egyenlettel fejezhető ki: k = Cnt, ahol n a hígítási tényező; t valamely —> inaktiválási százalékhoz tartozó kontakt idő; k valamely mikroorganizmus fajtára vonatkozó reakcióállandó. Ha n=l, az inaktiválás sebessége, a C t szorzat állandó, vagyis az adagolt fertőtlenítőszer koncentrációjától független; n < 1 esetében a kontakt idő szerepe a domináns; n = > 1 esetben az inaktiválás sebességét elsősorban a fertőtlenítőszer koncentrációja befolyásolja. Megjegyzés: a vízfertőtlenítés hatékonyságát a pH, a hőmérséklet, a vízben lévő szervetlen; és szerves szennyezések, fehérjék, a fertőtlenítőszer hatásspektruma, a jelenlévő, számításba vehető, becsülhető mikrobaszám is lényegesen befolyásolhatja, tehát ezekkel is számolni kell. fertőtlenítés mutagén hatása A -> genotoxikus hatású szerves mikroszennyezők egy része a víz klóros fertőtlenítésekor keletkezik, főleg akkor, ha felszíni vizet közvetlenül használjuk fel ivóvízellátás céljaira. A mélységi és a partiszűrésű kutak vízében is megjelenhetnek a -> mutagén vegyületek, ha ezek a vizek is klóros fertőtlenítésre kerülnek. A klórozás során a különböző -»prekurzorokból főleg —» trihalogénmetánok, valamint nem illékony, nagyobb molekulasúlyú —> halogénezett szerves klórvegyületek keletkeznek. Az ivóvíz összes szervesanyag tartalmának 5-10 %-át illékony, 90-95 %-át nem illékony vegyületek alkotják. A -> genotoxikus hatású vegyületek főleg a nem illékony csoporthoz tartozó vegyületek. Ezek azonosítása, azonban nagyon kis mennyiségük és nagy számuk miatt nehéz. Az ivóvízbeli -» mutagének, mintegy 2 liter átlagos vízfogyasztás mellett, az ember számára -» krónikus —> expozíciót jelentenek. Ez az expozíció folyamatos, egy élettartamon keresztül érvényesül és a vizet fogyasztó népesség valamennyi korcsoportját érinti. E hosszantartó expozíció következtében —» mutációk (kedvező, kedvezőtlen) jöhetnek létre. A humán ivarsejtekben létrejött kedvezőt-len mutáció az utódokban rendellenességek formájában juthat kifejezésre. A -» szomatikus sejtekben létrejött kedvezőtlen mutáció korai öregedést, degeneratív betegségeket és —» tumort is okozhat. A mutagén vegyületek nemcsak a -> DNS- el, hanem az RNS-el és a —> proteinekkel is reagálnak. A környezeti ártalmak közül a mutagén potenciált tekintve, a szervezet számára az ivóvíz fogyasztása jelenti a legkisebb veszélyt. Az összes humán expozíció kevesebb, mint 1 %-át jelenti. Minthogy azonban rendszeres genotoxikus terhelésről van szó és a mutagén anyagok —> szi-nergista hatását is tekintetbe véve, a -> genetikai kockázatot is figyelembe kell venni. A -> relatív kockázat nagyságára példák: Mutagén anyag Relatív kockázat 1 L klórozott ivóvíz 1 1 földimogyorós vajas szendvics 19 1 fenobarbitál tabletta 13640
