Öllős Géza: A vízellátás-csatornázás értelmező szótára (VMLK, Budapest, 2003)
F
244 fenolftalein-lúgosság ♦ féreg F alkotják. Attól függően, hogy a fenol -» molekulákban hány OH- csoport van, megkülönböztetünk egy, kettő, több értékű fenolokat. A fenolok alkálifémekkel képzett sói a fenolátok, amelyek az egészségre már kis mennyiségben is károsak és rontják a víz -> organoleptikus tulajdonságait. A petróleum finomítás, textilipar, festőipar, cserzőipar és gyantagyártás szerves melléktermékei. A természetes vizekben előforduló fenol jellegű vegyületek nagyon fontos biológiai anyagok. A növényekben és egyes fa-fajtákban vannak jelen, ezért növényi fenol vegyületek- ként ismertek. Általában szerves —> savakként viselkednek. Ezért a természetesés mesterséges eredetű fenol vegyületeket a víz kioldja. A természetes előfordulású kioldott fenol tartalom a vegetációs időszakban nő. A vízben lévő polifenolok különböző szintű, biológiailag nehezen lebontható anyagokat tartalmaznak. Ezek sárga, barna-sárga színt kölcsönöznek a víznek. Kémiai és biokémiai szempontból meglehetősen —> rezisztensek. A szennyvizek egy- és több értékű fenolokat tartalmaznak. A fenoltartalmú szennyvizek biológiai tisztításakor különböző polifenolok képződnek, amelyek tulajdonságai a természetes eredetű fenolokéhoz hasonló. A fenoltartalmú vizek tisztításakor, klórozásakor a -> reakciók sokféle nehézséget okoznak. A fenolok klórozásakor 2-klórfenol, 4-klórfenol, 2,4-diklórfenol, 2,6-diklórfenoI és 2,4,6-triklórfenol keletkezik. fenolftalein-lúgosság p-lúgosság, amely 1 L víz közömbösítéséhez szükséges 1 n sósav oldat mennyisége, fenolftalein jelenlétében. fenoltalanitási eljárások 1. kátránytalanítás után a fenol kiextrahálása. Extraháló anyagok a butil-acetát és az amil-acetát keveréke és a benzol; 2. alapos kátránytalanítás után —> adaptált -» mikroflórával, házi szennyvízzel történő megfelelő arányú elkeverés után biológiai lebontás; 3. nagy —> adszorpciós képességű anyagokra (pl. -» tőzeg) történő permetezés, amelyek elégetésével a fenol megsemmisül. fény A természetes napfény és a mesterséges fény, amely a fotoszintetizáló élethez és a hőhöz szükséges -» energia alapvető forrása. A fény az —> elektromágneses spektrumnak az emberi szem számára is érzékelhető, 400-700 nm —> hullám- hosszú tartománya. fényabszorpció A napfény víz általi —» abszorpciója három szempontból fontos: 1. a —» klorofdlt tartalmazó szervezetek ezáltal sejtanyagokat építenek fel (—> fotoszintézis)', 2. egyes baktériumok és más élő szervezetek a napsugárzás hatására elpusztulnak; 3. a víz természetes —> színe a fotokémiai hatásokra (elsősorban az ultraibolya sugárzásra) színtelenedik. fényév Csillagászati távolságegység. A fény egy év alatt megtett útja, azaz 9,46-1012 km. fényképező ellenőrzés Módszer, melynek segítségével mozgó kamerával képeket lehet készíteni kutakban ill. a cső,- vagy csatorna hossza mentén. féreg Az állatvilág egyik törzse. A törzsfejlődés alacsonyabb fokán álló, általában bilaterális szimmetriájú élőlények, melyek váz nélküliek. Számos parazita talál
