Öllős Géza: A vízellátás-csatornázás értelmező szótára (VMLK, Budapest, 2003)

F

228 fajlagos felület * fajlagos kapacitás F koztat. A spontán potenciál (SP) fúrásszelvény mutatja a természetes előfordulású —> elektromos potenciálokat a fúrólyukban, a mélység és valamely mélységben lévő képződmény típusának megfelelően. SP vizet tartalmazó képződmény és agyag- vagy vízzáró képződmény esetében egyaránt kimutatható. Az SP szelvény az agyag és a permeábilis rétegekről egyaránt tájékoztat, segíti a kőzettannal való korreláció meghatározását, segíti a képződményi víz ellenállás qualitativ becslé­sét, amikor a fúróiszap ellenállásával hasonlítjuk össze. Az ellenállási lyukszel­vény a következő szerepeket tölti be: 1. qualitativ felvilágosítást nyújt a képződ­mény porozitásáról és vízáteresztőképességéről; 2. a rétegvastagságok és a kép­ződmény hatásokról felvilágosítást nyújt; 3. műszer segítségével a fúrás által nem befolyásolt zóna ellenállásáról tájékoztat; 4. műszer segítségével a fúrólyuk körüli zóna (amibe a fúrófolyadék és iszap behatol) látszólagos ellenállását méri. fajlagos felület -> Felület/térfogat arány. fajlagos iszapszaporodási sebesség A —> tápanyag (—> szubsztrátum, S) és a bak­tériumok —> szaporodási kapcsolatát -> eleveniszapos rendszerben, ha a mii Hő­ben a biológiai folyamatokat gátló, -» inhibitor hatású vegyületek nincsenek, a Monod-féle modell jellemzi: V = V -----------­v x v x,max c rr » b+Rm ahol v a baktériumok szaporodási sebessége, vx max a vx korlátlan tápanyag kon­centrációnál mérhető értéke, Km a Michaelis-állandó. A nettó iszapszaporodás (kg/m3-d) sebessége, dX/dt, a —> szintézis és -> endogén folyamatok különbsége: dX _ rdx) + fdX) dt l dt J S l dt J amiből a fajlagos iszapszaporodás sebessége, vXn = vx - ke, ahol ke az endogén lebontódás állandója, h**1. fajlagos iszapszaporulat Az eleveniszapos medencében lévő eleveniszap 1 kg-jára vonatkozó napi iszapszaporulat (kg/kg-d). fajlagos iszapterhelés Az eleveniszapos tisztításban résztvevő mikroorganizmuso­kat tartalmazó —> iszap esetében a fajlagos terhelést képviselő számérték a tisztí­tási hatásfokkal és az iszap -> autooxidációjával van kapcsolatban. Általában a —» szárazanyagban kifejezett iszap 1 kg-jára, vagy az iszap 1 kg-nyi szerves­anyagára jutó napi BOI5 terheléssel (kg vagy g) fejezhető ki. fajlagos kapacitás (vízadóképesség) A kút fajlagos kapacitása (Q/s) az egységnyi leszívásra (s) eső vízhozam. A fajlagos kapacitás (m3/m-d) számítása: a kút vízho­zamát el kell osztani valamely vízhozamra vonatkozó leszívással. A Q/s adott víz­hozamra (Q) vonatkozik és változik, ha a kút állapota az időben változik. A Q/s csökkenése arra utal, hogy vagy a leszívás nőtt, vagy a vízhozam csökkent. -> A kút-vízhozam csökkenés okai: 1. ásványi bevonat (inkrusztáció) a kút körüli talaj­ban, a kút körüli kavicsrétegben vagy a szürőfelületen; 2. a kútszűrő külső eltö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom