Öllős Géza: A vízellátás-csatornázás értelmező szótára (VMLK, Budapest, 2003)
E-É
196 elektromos potenciál E-E Az a. ábra az elektromos kettős réteg különböző régióit, a b. ábra pedig a -» diffúz rétegbeli potenciál változását, a határfelülettől mért távolság függvényében ábrázolja. Az első rész az —> ionok rétege, amelyek a határfelületen —> adszorbeálód- nak (Stern réteg). Ezen rétegen belül az ion méretet kell figyelembe venni (az ad- szorbeált ionok száma korlátozott és a hősugárzás rájuk nincs hatással). A Stern réteg belső- és külső Helmholtz rétegre osztható. A belső réteg a határfelülettel közvetlenül határos és speciálisan adszorbeált ionokat tartalmaz. A külső Helmholtz rétegben —> hidratált ellenionok találhatók. Ebben a belső Stern rétegben a potenciál a Tq határfelületi értékről T5 értékre csökken. A Stern réteg 8 vastagsága 5-10_i0 m. A Stern réteg mellett a kettős réteg -» diffúz régiója létezik, amelyben a 'E a határfelülettől távolodva, exponenciálisan csökken. Ezen rétegben az -» ionok már a -» hőmozgás hatása alatt állnak. A 123. ábrán a ¥ potenciál távolság szerinti változása három esetre adott. Az A görbe a kis ionerősséget képviseli, ezért a határfelületen nagyon korlátozott számú ellenion —> adszorbeá- lódik. A B görbe hasonló helyzetet képvisel, kivéve, hogy a nagy ionerősség miatt az adszorbeált ellen-ionok száma nő. A C görbe az erősen adszorbeálódott, töltésváltoztató el len ionok hatását szemlélteti. 123. ábra. Potenciál eloszlás az elektromos kettős rétegben az ellenionok specifikus adszorpciója jelenlétében elektromos potenciál Skaláris mennyiség, amely kifejezi azt a munkát, amelyet a tér végez, míg az egységnyi elektromos töltést adott pontból a végtelenbe szállítja. Egysége a —> volt (V).
