Öllős Géza: A vízellátás-csatornázás értelmező szótára (VMLK, Budapest, 2003)
E-É
E-É ekvipotenciális felület ♦ elektrodializis 191 ekvipotenciális felület <P = kh(x,y,z) + c potenciálfüggvény konstans értékeivel jellemzett pontok összessége, az un. ekvipotenciális felület (ahol h a piezometri- kus nyomásmagasság; 119. ábra). 119. ábra. Kútkörüli szivárgási áramkép elágazó csővezetékrendszer Vezetékszakaszai vakon végződnek (13. ábra). A szivattyút és a tározót összekötő fővezetéktől eltekintve, valamennyi vezetékszakasz (ág) csak egy irányból kap vizet és ez azzal a következménnyel jár, hogy valamelyik főbb elosztóvezeték törése esetén nagy területek maradnak víz nélkül. Az üzembiztonság tehát csekély. A vakon végződő vezetékekben vízpangás, vízminőségromlás, a maradék aktív klór hiánya és nagy mikroorganizmus koncentráció jelentkezhet. elégtelen klór koncentráció Az a —> maradék klór, amely az életképes baktérium szaporodást lehetővé teszi. A maradék klór térben és időben változik az —> elosztó rendszerben (120a-b. ábra). Az elégtelen maradék klór az elosztó rendszer egyik zónájában (pl. ágvezetékekben, vascsövek zónájában) problémát jelenthet, másik zónában (pl. a folyamatos áramlási! zónában) nem okoz gondot, elegy Azok a többkomponensű anyagkeverékek (például vizes rendszerek), amelyekben fázishatár nincs, vagyis az alkotóelemek méretei a molekuláris szintű, vagy az alatti tartományba esnek, elegynek tekintendők. Például cukrot adagolva tiszta vízbe, a cukor feloldódását követően elegy képződik, elektród Elektromos áramot az —> elektrolitba bevezető vagy az elektrolitból kivezető, általában fémtest. A negatív elektród a -> katód, a pozitív az -> anód. elektrodializis —> Sótalanitási eljárás (121. ábra), amely szerint a vizes -> oldatban lévő —» ionizált anyag az —> elektromotoros erő hatására hatol át —» diafragmá- kon, a két rész töltésének megfelelő irányban. Az elektrodializis a -» szol gyorsított megtisztítása az oldatban lévő —> elektrolitoktól. Az elektrolitokban a tiszti-
