Öllős Géza: A vízellátás-csatornázás értelmező szótára (VMLK, Budapest, 2003)

E-É

E-E egyensúlyi (járulékos, tartozékos) szénsav ♦ egymásrahatások a környezetben 187

A vízkészlet csökkenését a vízszintek - nyugalmi és üzemi - süllyedése is jelzi. A módszer időszakosan megengedhető - sőt esetenként a szélsőséges utánpótló- dás jobb hasznosítása érdekében - előnyös is lehet, egyensúlyi (járulékos, tartozékos) szénsav A —» mész-szénsav egyensúlyban lévő víz szabad —> szén-dioxid tartalmát -» egyensúlyi szénsavnak nevezzük. Az a szabad szénsavmennyiség, amely a vízben lévő kalcium- és magnézium-karbonátok oldatban tartására éppen elegendő (14. ábra), egyensúlyi víztermelés A vízkivétel a vízutánpótlódás mértékét nem éri el, vagy legfeljebb azzal azonos. A víztermelés tartósan fenntartható, egyértékű ion -» Ion, melynek egy negatív vagy pozitív töltése van. -» Nitrát (N03~), -> klorid (Cl-) egyvegyértékű -» anionok. Nátrium (Na+) és hidrogén (H+) egyvegyértékű —> kationok.

egyesített rendszerű csatornák szennyvize A földfelszínen lefolyó csapadékvíz-, házi- és ipari szennyvizek keveréke.

egyesített, gravitációs csatornarendszer A szennyvizet és a csapadékvizet azonos rendszerben gyűjti össze és vezeti a szennyvíztisztító telepre. így a szennyvíz és a csapadékvíz a csatornarendszerben kevert állapotú. Ezért a rendszert, —> lefolyásszabályozás hiányában, viszonylag nagy keresztmetszetű csatornaelemek alkotják. A rendszerben, ideális esetben, duzzasztás és a befogadóba irányuló szennyvíz elvezetés céljából túlfolyás nincs. A túlduzzasztás és túlfolyás csak a csatornarendszer szállító-, és természetes tározókapacitása teljes kihasználtsága időszakában jelentkezhet. A csatornarendszer és a szennyvíztisztító telep között hidraulikai szempontból nincs megfelelő kapcsolat a —> lefolyásszabályozás hiánya miatt. A csatornarendszer üzeme -» gravitációs-, —> nyomás alatti-, vagy —> vákuumos lehet. Ezek kombinációja is terjed. A nagyobb csatornaszelvény és a hígítás következtében a csatornában a dugulás veszélye kisebb, tisztítása könnyebb, egy kamrás etázskemence Egyetlen forgó égéstér létezik, cirkuláló füstgázzal. A kemencéhez, mint előlépcső, iszapszárító csatlakozik, egylépcsős rothasztás A —» biológiai tisztítórendszerből kikerülő iszap először a -» rothasztóba, onnan a fázisszétválasztóba kerül (116. ábra). Az ábrán a rothasztó, a fázisszétválasztó, a gázharang, az iszaprecirkuláltatás és a hőcserélő kapcsolata értelmezhető. A szennyvíztisztító telepek egy részére jellemző, hogy két önálló rothasztóval rendelkeznek. Az első gyors rothasztóra a fűtés, keverés és a nyers iszap szerves anyagainak stabilizálása jellemző. A második (utó-) rothasztó fő feladata - tározó voltánál fogva - a fázisszétválasztás, ezért iszaptartalmát keverni nem szabad, azt nyugalomban kell tartani. Kisebb mértékű utórothasztás azonban reá is jellemző. A gáz 90 %-a az első rothasztóban termelődik, egylépcsős szivattyú Az —>■ örvényszivattyú azon típusa, amelynek csak egy járókereke van.

egymásrahatások a környezetben Miután a -> szennyezőanyagok (pl. a biológiailag tisztított szennyvíz) a környezetbe (pl. —> befogadóba) kerülnek, hígulnak,