Öllős Géza: A vízellátás-csatornázás értelmező szótára (VMLK, Budapest, 2003)
D
D diffúz réteg ♦ diffúzió 171 képes arra, hogy szabályozott jellemzőt egy előírt értéken tartsa. Ezért ezeket a szabályozókat csak —» P- és a I-szabályzókkal kombináltan alkalmazzák, diffúz réteg A -» micella elektromos kettős rétegének külső diffúz tulajdonságú része. Benne az ionkoncentráció sugárirányban változik, csökken, diffúz szennyezés Diffúz terhelésről akkor beszélünk, amikor a különböző tápanyagok nem valamely jól körülhatárolható forrásból - pl. szennyvíztelepről - érkeznek a befogadó vizekbe, hanem, bárhonnan, a légkörből, a felszíni lefolyás közvetítésével a földekről, az utakról, a településekről, a talajvíz beszivárgásából. A diffúz terhelés nagy területről kis koncentrációban érkezik, ezért sokkal nehezebb és drágább kezelni, mint a kis területen nagy koncentrációban képződő pontszerű terhelést. A diffúz terhelés jelentős hányada közvetlenül a mezőgazdasági termeléshez és a települési lefolyáshoz kötődik. Mértéke a területhasználat módjától függ. A Duna hazai vízgyűjtőjén a folyóba érkező foszforterhelés fele, a nitrogénterhelés közel kétharmada diffúz eredetű. A pontszerű szennyezés növekvő hányadának kezelésével, a csatornázás és szennyvíztisztítás fejlesztésével a dififúzterhelés aránya növekszik. A Balaton keleti medencéinek parti településeiről például a szennyvizet kivezették, a többi parti településen és a vízgyűjtő nagyabb városaiban bevezették a kémiai fosz- forkicsapatást. így ma a Balaton foszforterhelésének kétharmada diffúz eredetű lehet. A fejlett országokban, az 1970-es években a szennyvíztisztítás fejlesztése volt a tavak eutrofizálódása elleni védekezés legfőbb módszere. A mezőgazdasági víz- gyűjtőjű sekély tavak vízminőségének szerény javulása, a folyóvizek és a talajvíz nitrátosodása, a tengerek eutrofizálódása az 1980-as évek végére nyilvánvalóvá tette, hogy a diffúzterhelések kezelése kulcsfontosságú. Ezt ma még egyetlen országban sem sikerült kielégítően megvalósítani. A következő környezeti intézkedéseket, illetve azok kombinációit azonban egyre több fejlett országban vezetik be, vagy tervezik bevezetni: (a) a műtrágya-támogatások leépítése a pazarló felhasználás megszüntetése érdekében; (b) a műtrágya-felhasználás csökkentése adókkal és a szervestrágya-használat támogatása; (c) az állati trágya felhasználásának törvényi szabályozása, a szervestrágya-felhasználás tilalmi időszakainak bevezetése a nitrogén- és/vagy foszforveszteség csökkentése érdekében; (d) „Tápanyag Könyvelés" vagy „Tápanyag Kezelési Program" bevezetése: a cél az, hogy a gazdálkodók hatékonyabban használják fel a trágyákat, elkerüljék a túladagolást; (e) hatékony tápanyag-visszaforgató rendszerek és ökotechnológiai módszerek alkalmazása, pl. vizes élőhelyek és más védőzónák helyreállítása a tájökológia elveinek megfelelően; (f) oktatási programok; az egyéni és közösségi felelősségérzet felkeltése, a tápanyagok körforgásának megismertetése, diffúzió Anyagi részecskék hőmozgás következtében bekövetkező helyváltoztatása valamilyen fázis (pl. víz) terében. A -> molekulák skáláján, a diffúzió az anyagok keveredése, amit a molekuláris mozgás idéz elő. A részecskék mindig a nagyobb koncentrációjú hely felöl a kisebb koncentrációjú hely felé diffundálnak, mindaddig, amíg az egyenletes elkeveredés be nem következik. A víztérben lévő valódi oldatok
