Öllős Géza: A vízellátás-csatornázás értelmező szótára (VMLK, Budapest, 2003)
D
D denitrifikáció ♦ depónia 163 denitrifikáció Azon folyamatok összessége, amelyek során a talajban és a vizekben lévő -> nitrát (N03~) -> nitritté (N02~), —> nitrogénné (N2) alakul (de keletkezhet nitrogén-monoxid, NO, és dinitrogén-oxid, N20 is) az oxigén hiánya miatt, az -> anaerob mikrobiológiai —> redukció során. —» Denitrifikáló baktérium pl. a Pseudomonas denitrificans, Nitrococcus, Archromobacter és bacillus. Az elemi nitrogén zöme az —» atmoszférába —> diffundál, így a szennyvízből részleges nitrogéneltávolítás érhető el. A denitrifikációt mindig —> nitrifikációnak kell megelőznie, denitrifikáció utóülepítőben Az —> oldott oxigén koncentráció az utóülepítőben gyorsan csökken, ahogy az —» iszap az elfolyó szennyvíztől szeparálódik. így az utóülepítő alsó terében rendszerint -» anoxikus állapot jön létre. Ha az iszap —> tartózkodási ideje az utóülepítőben túl hosszú és az -» eleveniszapos medencében teljes —> nitrifikáció játszódik le, akkor az N03_ és N02~ komponensek az utóülepítőben a —> denitrifikáló baktériumok által nitrogéngázzá, vagy nitrogén-oxiddá —> redukálódnak. A medencéből H2S-gáz is távozik (szagemisszió). A keletkezett —> gázok —> pelyhekbe épülnek be, vagy azok felületéhez -» adszorbeálódnak, amelyek ezt követően a szennyvíz felszínére úsznak, majd az elfolyó szennyvízzel távoznak. A gázképződés különösen meleg időszakokban lehet nagymértékű, denitrifikálást követő utótisztítás A víztisztító rendszerbeli denitrifikálás után a víz —> levegőztetése elengedhetetlen, így a víz oldott oxigéntartalma visszaállítható és az esetleges íz- szaganyagok eltávolíthatók. A denitrifikáló —» reaktorból a —> biomassza kisebb töredéke, valamint —> oldott —> metabolitok kijuthatnak. A biomassza - hányad kétrétegű (aktíyszén - homok) utószűrővel távolítható el. Az utószűrő az adagolt -> tápanyag maradékát is el kell távolítsa. Végül a -> fertőtlenítés következik. A -» heterotróf denitrifikáló rendszer hátrányai: 1. szerves anyagot kell a vízbe adagolni, ami számos esetben csaknem teljesen szervesanyag mentes; 2. baktériumpopulációt hozunk létre a vízben, amely tisztítás előtt, természeténél fogva, rendszerint bakteriológiai szempontból nagyon megbízható; 3. a víz denitrifikálás után —> anaerob, ezért kezelésre szorul; 4. a kívánt reaktor-üzem gyorsan nem érhető el. denitrifikáló baktériumok A -> nitrátot szabad nitrogénné átalakító —» baktériumok. denitrifikáló szűrő —> Anaerob szűrő, denudáció —» Erózió. depónia Depónia típusok: 1. a folyékony szennyvíziszap monodepóniába helyezése; 2. a folyékony iszap és a szilárd szemét együttes telepítése központi depóniába; 3. víztelenített iszap monodepóniába helyezése. Miután a rendezett depónia létrehozásának feltételei megteremtődtek, ésszerű a szemét és a víztelenített iszap együttes elhelyezése. Ez az elhelyezési mód azonban az iszap előkezelésével szemben már nagyobb követelményeket támaszt: térfogatát csökkenteni kell; tulajdonságait változtatva, deponálhatósága kedvezőbbé válik. A szennyvíziszapok esetében azonban, ha az iszap nem tartalmaz ártalmas, —> toxikus anyagokat, a hasznosítás lehetőségét kell előnyben részesíteni.
