Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)
7. Szennyvíztisztítás - 7.6. A fekális coliformok és a salmonella újra szaporodása tározott stabilizált szennyvíziszapban
A mikroorganizmusok zömét a nyári száraz időszakban nem lehetett detektálni, a populáció újra szaporodása a csapadékos időszak után jelentkezett, amikor a környezeti tényezők (nedvességtartalom, oldott tápanyagok stb.) kedvezőbbé váltak. A parcellákon végzett kutatások tehát arra utalnak, hogy a talajjavítás stabilizált iszappal nem mentes a patogénektől, legalábbis 1 évig a stabilizált iszap parcellára kerülése után (Gibbs et ah, 1997). Az EU direktíva ugyanakkor az iszaptározást, mint iszapkezelési módot a biológiai-, kémiai- és a termál iszapkezelési módok közé sorolja (Aitken, 1999). 7.6.1. AZ ISZAP ÚJRAHASZNOSÍTÁSA AZ EU ORSZÁGOKBAN Az iszap újrahasznosítás (recycling) több szempontból is fontos probléma. Amellett, hogy a hasznosítás előnyeit szem előtt tartjuk, amint az előzőkből kitűnik, a közegészségügyi vonatkozásait, az iszap hasznosításra való előkészítését, az iszapkezelési módokat is szem előtt kell tartani. Az iszapstabilizálásra való törekvés, ez is kitűnt az előzőekből, követendőnek ítélendő. Az iszapstabilizálás legnépszerűbb módja EU-ban az anaerob rothasztás, bár az aerob rothasztás is számos országban alkalmazott. A komposztkészítés, a meszes kezelés viszonylag kevésbé alkalmazott (168. táblázat, Aitken, 1999). 168. táblázat. Iszapstabilizálás az európai országokban Anaerob Aerob Egyik sem Egyéb % Belgium 40 21 38Dánia 40 23 30 7 (Mész) Franciaország 49 17 32 2 Németország 64 12 21 3 Írország 19 8 73Hollandia 44 35 2 19 Spanyolország 45 5 24 26 (Mész) Svédország 56 2 35 7 Anglia 56 2 35 7 Az európai országok a stabilizált iszap mennyiségét igyekeznek növelni, különösen ott, ahol az iszapot mezőgazdasági célokra hasznosítják. Angliában az iszapkezeléskor azt tartják követelménynek, hogy a patogének csökkentése legalább 90 %-os legyen. A további tisztítást a talajra bízzák. Európában az iszap fő elhelyezési módjai (Aitken, 1999): feltöltés (40 %), mezőgazdasági hasznosítás (37 %), égetés (11 %). Az iszap tengerbe való elhelyezését 1998-ban megtiltották. Az iszap mezőgazdasági hasznosítását a 86/278/EEC EU Direktíva szabályoz740
