Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)
7. Szennyvíztisztítás - 7.5. Patogének elpusztulása tározott szennyvíziszapban
kális coliformok koncentrációi l,2xl04/g és l,2xl06/g nedves iszapsúly voltak. A fekális streptococcus mikróbaszám 24 hét múlva kb. 1000/g nedves iszapsúly, 34 heti iszaptározás után a koncentráció 160 000/g nedves iszapsúlyra növekedett. Fekól coliformok —Giardia Fekál Streptococcus —0— Salmonella 358. ábra. Mikrobiológiai jellemzők a rothasztott, majd víztelenített szennyvíziszap egy éves tározásakor, az iszapréteg 20-40 cm-es mélységben 359. ábra. Mikrobiológiai jellemzők a rothasztott, majd víztelenített szennyvíziszap egy éves tározásakor, az iszapréteg 40-60 cm-es mélységében A Giardia cysta koncentrációk az egész évi tározás alatt viszonylag állandók maradtak. (Itt a monoklonális ellenanyag teszt, mint meghatározási módszer bizonytalan voltára is gondolni kell, mert a módszer az elhalt és élő cystákat nem különbözteti meg.) Bár a talaj szennyezettségét jelzi. A vizsgált patogének közül a legnagyobb kockázatot a Giardia cysták okozzák, hiszen az átlagos Giardia szintek > 1000/g nedves iszapsúly voltak az iszap egy éves tározása alatt, állandóan. Ha a Giardia cysták élők lennének, akkor az 736
