Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)
2. Patogén- és szennyezésindikátor mikróbák az ivóvízben - 2.1. Vírusok az ivóvízellátásban
10. táblázat folytatása Vírus Fajta California encephalitis* Mumps Kanyaró Megjegyzés: * Sok ismeretlen arbovirus okoz hasonló betegséget. 4. Valamely fertőző vírus egység bizonyos dózisa (és a kisebb dózisok) az érzékeny gazdát megfertőzheti vagy in vitro (mesterséges kísérleti körülmények között) vagy in vivo (valóságban) formában (Westwood et al., 1974). A kezdeti fertőzés mindkét esetben sejt szinten kezdődik és a megfertőzött sejt nagyszámú fertőző egységet eredményez. A kutatások szerint a minimális fertőző dózis jóval alacsonyabbnak tűnik annál, ami várható volt. így a humán ráhatás a kis dózisok esetében jóval veszélyesebb, mint azt előzőleg gondolták. 5. A fekális szennyeződés indikátorai elégtelenek ahhoz, hogy a vírusok jelenlétét egyértelműen meg lehessen ítélni. 6. Vírusmentes ivóvíz nem létezik (Cookson, 1974). A víztisztító rendszerek amikor a fertőtlenítés során a baktériumokat inaktiválják, az nem jelenti szükségszerűen azt, hogy a vírusokat is inaktiválják. De: a vírus inaktiválást biztosító víztisztító eljárások egyidejűleg a baktériumok inaktiválását is biztosítják. Ezért a víztisztító rendszerek tervezését és üzemeltetését olyan folyamatokra és üzemeltetési módokra kell alapozni, amelyek hatékony vírus inaktiválásra alkalmasak (Cookson Jr., 1974). 7. A vírus túlélés a víztípusok szerint tetemesen eltérő lehet (8. táblázat). A klóros inaktiválás ugyancsak eltérő vírusfajták szerint (7. táblázat). További gondot jelent az is, hogy a fertőtlenítés közben toxikus, rákkeltő, daganatkeltő, teratogén (genetikai károsodást okozó) és egyéb kóros hatású, jelenleg még nem ismert vegyületek keletkeznek. 2.1.4.1. A VÍRUSOK JELLEMZŐI, SZAPORODÁSUK A legtöbb fertőző betegséget valószínűleg vírusok okozzák. A vírusok nem rendelkeznek a baktériumok három jól ismert tulajdonságaival: nem szaporodnak osztódással, vagy szexuális szaporodással, energianyerő metabolizmusuk nincs. Ezért a vírusokat legjobb egy kórokozó kémiai egységnek (unit), élő anyagnak tekinteni (Cookson Jr., 1974). A poliovirus mérete 0,02 pm (vagy 200 Á), a himlővírus mérete 0,26 pm (vagy 2600 Á). A legkisebb baktérium-méret kb. 0,3 pm (vagy 3000 Á). A vírusok az élő (gazda) sejtek abszolút (obiigát) parazitái, mert saját fehérjeszintetizáló rendszer hiányában önmagában nem mutatnak életjelenségeket, csak megfelelő gazdasejtben képesek élő anyagként viselkedni. A vírusok, mint gén66
