Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)

2. Patogén- és szennyezésindikátor mikróbák az ivóvízben - 2.1. Vírusok az ivóvízellátásban

(13. ábra),- ugyanazon csoporthoz tartozó vírusfajták, azonos környezeti tényezők esetében sem azonosan stabilak.

A vírusok 99,9 %-os (3-iog) inaktiválásához szükséges idő, különböző mértékű szennyvíz-szennyeződések esetében a 13. ábrán értelmezhető (Clark et al., 1964).

A vízbeli lebegő részecskék felületén rögzült vírusok túlélési és fertőzést terjesztő esélyei kedvezőbbek.

13. ábra. A polio- és echo vírusok 99,9 %-os inaktiválásához szükséges idő, különböző mértékben szennyezett vizek esetében

2.1.4. A VIZEK VÍRUSSZENNYEZŐDÉSE

A vírusok nem tartoznak a normál humán flórához. A vírusok általában fertőző szervezetek, így betegség okozó képességgel rendelkeznek.

A vírusok által képviselt kockázati szint nem is annyira számuk miatt jelent veszélyt, jóval inkább azért, mert a gazdákat fertőző kapacitásuk nagy (Berg, 1971). Jelenlétük a természetben tehát jelentős potenciális kockázatot jelent. A velük kapcsolatos ismeretek komplexek, határozott, egyértelmű megítélésük, amint a következőkből kitűnik, viszonylag nehéz (Mahdy, 1979):

A vírus-fertőzés nem mindig jár betegséggel együtt.

1. Klinikai alapon nem ismerhető fel: és nem azonosítható a vízzel kapcsolatos vírus betegség kóroktani szerepe. Míg egy valamely fajta vírus okozta fertőzés sokféle klinikai tünetet okozhat, különböző fajta vírusok egyetlen, azonos szindrómát okozhatnak. Például a 9. táblázat (Mahdy, 1979) az echovírus 9 általi fertőzés lehetséges klinikai szindrómáit szemlélteti.

További példa: az aszeptikus meningitist okozó különböző fajta vírusokról a 10. táblázat tájékoztat (Mahdy, 1979). Aszeptikus meningitist számos nem vírusos fertőzés és számos nemfertőző szervezet is okozhatja.

64