Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)
5. Víztisztítás - 5.6. Palackozott természetes ásványvizek
Az olyan országokban, amelyekben a vezetékes ivóvíz minősége bizonytalan, a jól ismert palackozott ásványvizek bizonyára biztonságos alternatívát képviselnek. Azt azonban mindenkor szem előtt kell tartani, hogy a palackozott ásványvizek mikrobiológiai szempontból nem annyira „tiszták”, mint amennyire egyes vízellátók azt igénylik. Ezért is az ásványvizek csecsemők esetében nem tekinthetők az ivóvízellátás alternatívájának (Stichel, 1982). A természetes (mesterséges) ásványvizek kation- (Ca2+, Mg2+, Al3+, Fe2+, Mn2+, As3,5+....), valamint aniontartalma (F~, F, S042-, CF, C032-, HC03~, ....), a naponkénti ásványvíz fogyasztást figyelembe véve, körültekintő mérlegelést igényel, nemcsak a csecsemőknél, de felnőtteknél is (Sujbert L., 1999). 5.7. A VÍZTISZTÍTÁSBAN ALKALMAZOTT GAC ESETLEGES VESZÉLYESSÉGE A GAC a nyersvízben előforduló oldott anyagok zömét adszorbeálja. így hatékonyan távolítja el például az illékony, az extrahálható anyagokat, peszticide- ket és a herbicideket. A nyersvizekben előforduló oldott fémeket azonban kevésbé képes eltávolítani. A GAC, ha a megfelelő ideig kontaktusban van a radon - tartalmú vízzel, akkor hatékonyan távolítja el a vízben lévő radont is. Elméletileg minden GAC rétegen adszobeálódott szennyeződés deszorbeáló- dik. Az extrahálódási folyamat azonban a sebességet korlátozhatja és a szennyezőanyagok oldhatósága az extraháló folyadékban kismértékű lehet. Ezért a deszorpció tökéletlenné válhat. Az aktívszén adszorpciós affinitása a szerves szennyezőanyagokkal szemben azt eredményezheti, hogy a szén olyan mértékig akkumulál egyes szennyezőanyagokat, ami miatt az aktívszén maga is veszélyes szennyezőanyaggá (hazardous waste) válhat. Az ilyen elhasznált aktívszén reaktiválása vagy elhelyezése külön szabályozást igényel. így például nagyobb koncentrációjú radon granulált aktívszenes eltávolításakor olyan mértékű radioaktivitás dúsulás jelentkezhet a rétegben, ami miatt az aktívszén reaktiválása, elhelyezése közegészségügyi kockázattal járhat (Lowry, 1988; Kinner, 1990; Kinner et al., 1990). A sokféle szennyeződés GAC szűrővel való eltávolításakor, egyes esetekben tehát a GAC, közegészségügyi szempontból veszélyes voltának ellenőrzése indokolttá válhat. 5.7.1. AZ AKTÍVSZÉN VESZÉLYES TULAJDONSÁGAINAK VIZSGÁLATA A GAC rétegben adszorbeálásra kerülő egyes szennyezőanyagok veszélyességét a toxicitáskritériumok alapján vizsgálják (McTigue et al., 1994; Koffskey, 1990). Valamely szennyezőanyag toxicitását a szennyezőanyaggal legalább 18 órán keresztül kontaktusban lévő extraháló folyadék analízise alapján határozzák meg. 592
