Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)
5. Víztisztítás - 5.6. Palackozott természetes ásványvizek
vízmintákban sárga-, narancs- vagy rózsaszín pigment alakjában jelentkezik. Leggyakrabban a sárga pigment képzők azonosíthatók, de két esetben a rózsaszín pigment képzők a bakteriális populáció csaknem 100 %-át tették ki. A pigment képzők uralkodóan Gram-negatívak, pálcika alakúak, méretük széles tartományú. 5.6.8.1. HOSSZÚIDEJŰ TAROZÁS A palackozott ásványvizek 5-6 éves tározása utáni vízminták alapján szerzett tapasztalatok arra utalnak, hogy az 1 baktérium/mL baktériumszámú ásványvizek palackozása fokozódó. Annak ellenére, hogy egyes 5-6 éves vizek mintáiból tekintélyes baktériumszámot mutattak ki. Az 5 éves tározás utáni vízminták elemzése felfedte, hogy például 167 minta 22,8 %-a tartalmazott Flavobacterium fajt és 16,2 %-a tartalmazott Pseudomonas fajt. A Flavobacteriumok gyakran dominánsok voltak, tartományuk 10- 26000/mL volt (Geldreich et ah, 1975). 5.Ó.8.2. A PALACK MÉRETÉNEK ÉS ANYAGÁNAK HATÁSA A 295. ábra a steril ásványvízbe oltott nyolc baktériumtörzs keverék szaporodási görbéit szemlélteti (Bischofberger et ah, 1990). Az ábra szerint a szaporodás mértéke (és sebessége) és a maximális baktériumszám a palack-méret növekedésekor vagyis a palack felszín/térfogat arány csökkenésével markánsan csökken. Az ásványvíz palackozása után a környezeti állapotok a palackban drasztikusan megváltoznak, a vízrendszer zárttá válik, a víz pedig kis térfogatú. Ebben a víztérben az oligokarbotolerans és az oligokarbofil vízbaktériumok elkezdenek 587 295. ábra. A steril, szűrt, palackozott ásványvizek baktériumszámai. A palackozás: gondosan tisztított, különböző méretű üveg palackban 20°C-on tározva, víz-baktériummal való beoltás után
