Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)
1. Mikrobiológiai- és kémiai kockázat - 1.9. Szervetlen vegyületek az ivóvízben
hatások relatív kockázatának becsléséhez fázis vizsgálatok szükségesek az „álpo- zitív” vagy „álnegatív” eredmények biztonságos becsléséhez. 1.9. SZERVETLEN VEGYÜLETEK AZ IVÓVÍZBEN A kockázatbecslés, amint az előzőek bizonyítják, rendkívül bonyolult, soktényezős folyamatok figyelembe vételén alapul. A helyzetet tovább bonyolítja a szervetlen kémiai vegyületek ivóvízbeli jelenléte is. A potenciálisan toxikus környezeti vegyületek sokféle kémiai csoportba sorolhatók. Különböző formákban jelennek meg; szilárd, folyadék, gáz. Általában komplex keveréket alkotnak. Egyes szervetlen vegyületek (IOCs), elemi állapotukban is toxikusak, mások ártalmatlanok. Különös gondokozók a nehézfémek, így az ólom is ( 4.2. fejezet), ami egyik legismertebb szervetlen vegyület. A radon természetes eredetű szennyezőanyag (4.1. fejezet). Sokféle más egyszerű, toxikus szervetlen vegyület is ismert. A szervetlen vegyületek kémiája, ami toxicitásuk alapját képezi, rendkívül komplex. így potenciális egészségügyi hatásaik tanulmányozása és analizálása nagymértékben bonyolult. Az ivóvíz nagyszámú szervetlen elemet, mint a fémek (nátrium, magnézium, kalcium, stb.) és más szervetlen anyagokat (bikarbónát, szulfát, nitrát, stb.) tartalmazhat. Noha bizonyos fejlődés tapasztalható egyes, mint az ólom (4.2. fejezet), arzén (Öllős, 1998), nitrit, nitrát, ammonium szervetlen szennyezőanyagok egészségkárosító hatásainak felderítése terén, azonban az ismeretek általában még nagyon hiányosak. Különösen egészségügyi hatásaik mechanizmusainak részletei feltáratlanok. Ha csak a fémekre gondolunk, a mechanizmusok megismerése korlátozott a ligandum kicserélési kémia (speciation) és a geometriai különbségek (ion sugarak) tág tartománya miatt, ami az abszorpciót, a szennyezőanyagok sorsát, eloszlását és toxicitását egyaránt képes befolyásolni. Valamely fémre vonatkozó molekuláris mechanizmus feltárása követelmény, mert ezen keresztül határozható meg a fontos szerepet játszó ligandum cserélési kémia, ami a cél-szövet toxicitás alapját képezi. A fém-kémia egyes esetekben nagyon fejlett. Fontos realizálni, hogy a szervetlen vegyületek lehetséges kémiai és toxicitás tartományai legalább olyan kiterjedtek, mint a szerves vegyületek tartományai. Továbbá, a szervetlen vegyületek egymásra hatásainak mint a fém/fém, fém/egyéb szervetlen vegyület, és a fém/szerves anyagok tanulmányozása megadja az alapot az interaktív toxicitás (szinergetizmus, antagonizmus stb.) megértéséhez. A GI traktus biokémiája (például a pH) a szervetlen vegyületek normális tulajdonságait módosító hatásával foglalkozó kutatási terület, amely különösen fontos az ivóvízben lévő szervetlen vegyületek elfogyasztását követő toxikokine50
