Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)
5. Víztisztítás - 5.3. Mutagén aktivitás az ivóvízellátásban
248. ábra. Revertánsok az Ames teszt lemezen 5.3.1.1. AZ AMES VIZSGÁLAT BEVEZETÉSÉNEK IGÉNYE A nyersvizek mutagenitásából, valamint a víztisztításban alkalmazott oxidá- ló/fertőtienítőszerek oxidációs melléktermékeinek mutagenitásából származó közegészségügyi kockázat viszonylag gyors, gazdaságos, az igényeket kielégítő becsléséhez megfelelő eljárást kell találni. A humán epidemiológiai kutatás lenne képes biztosítani a különböző fertőtlenítőszerrel kapcsolatos legfontosabb kockázat-információt. Az epidemiológiai kutatások vetették fel a fokozódó rák-kockázatot az olyan területeken, ahol az ivóvizet klórozták, azonban a bizonyítékok nem voltak meggyőzők (Murphy et al., 1990; Patterson et ah, 1995). A lehetséges kockázat másik információ forrását az állatkísérletek biztosíthatnák. Azonban az ilyen vizsgálatok hosszú időt igényelnek és költségesek. Továbbá, a nyersvizek minőségének változó volta miatt, sokféle vizsgálatra lenne szükség valamennyi tisztítási folyamat értékeléséhez. Ezért, és egyéb korlátozó tényezők miatt, az állatvizsgálatok rutinszerű végzése járhatatlan út (Meier et ah, 1990). Számos rövid határidejű (short-term) vizsgálatot fejlesztettek ki az ismeretlen vegyületek kimutatásához, amelyek a sejtek genetikai anyagát károsan befolyásolhatják. Ez a tulajdonság számos toxikus hatást, így- a karcinogenezist és- a kóros örökölhető mutációkat is jelentheti (Kiér, 1988). A szerves vegyületek, vagy a vegyületek kombinációi, amelyeket humán karcinogéneknek tartanak nyilván, a genetikai toxicitással jellemezhetők, amelyek rövid határidejű vizsgálatokkal mutathatók ki (Ashby, 1988). Az ilyen vizsgálatok első szűrőt képviselnek, az emberben a rák vagy a mutáció okozását valószí492
