Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)
1. Mikrobiológiai- és kémiai kockázat - 1.6. Veszély azonosítása, expozíció értékelése
latkísérletek adatait a statisztikus (linearizált többlépcsős) modellel emberekre extrapolálják avégből, hogy a kockázat szintje becsülhető legyen. Azonban ezek a közelítő kockázatbecslések nem képesek az embert érő kémiai veszélyek pontos jellemzésére és egyik sem biztosít objektív kockázatbecslést. A rákkeltő hatások meghatározása különösen problematikus, hiszen az emberre vonatkozó kockázatokat statisztikus modellekből származtatják le, azokat elenyészően kis dózisokra vonatkoztatva (Chen et al., 1991). 1.6.2. BIOLÓGIAI ALAPÚ MODELLEK A KOCKÁZATBECSLÉSI BIZONYTALANSÁG CSÖKKENTÉSÉHEZ Az ivóvízben lévő kémiai szennyeződések miatti kockázatbecslése három lépcsőt foglal magában (Bull et al., 1993):- a veszély azonosítása,- expozíció becslés és- dózis-válasz becslés. A vegyületek különböző szintjei miatt az embert érő kockázatot hagyományosan, az állatokban megfigyelt toxikus válaszokból származtatják le. Közben azonban egyértelműen bebizonyosodott, hogy az embert érő kockázatok pontosabb becsléséhez további információkra van szükség. A biológiai alapú modellek a dózis-válasz kapcsolat felderítését nagymértékben segítik, miáltal a kockázat- becslés bizonytalansága csökken. A bizonytalanság a kockázatbecslésben két teljesen eltérő módon értelmezett, attól függően, hogy- standard módszertan, vagy- biológiai alapú közelítés alkalmazott. A biológiai alapú modellek a bizonytalanság definiálásakor olyan kifejezésekre jutnak, amelyek számszerűsíthetők és közvetlenül alkalmazhatók az emberre (Bull et al., 1993). A biológiai alapú kockázatbecslés a toxikus vegyületek hatása alá került emberekre a dózis-válasz görbe alakját viszonylag pontosan adja meg. A görbe alakot két tényező,- a szövet dozimetria és- a szövet-válasz határozza meg. Ezeket a folyamatokat a fiziológiai- és biokémiai folyamatok toxikus vegyszerekkel vagy karcinogénekkel való egymásrahatása kapcsolja össze. A dozimetria és a szövet válasz mechanizmus megértése a dózis-válasz görbe alakjának értelmezését teszi lehetővé. A kockázatbecsléssel foglalkozó kutatók a biológiai alapú, a szövet dozimetriát figyelembe vevő modelleket rohamléptekben fejlesz44
