Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)
1. Mikrobiológiai- és kémiai kockázat - 1.5. Az emberi egészségkockázat becslése állatkísérletek alapján
- A második lépcsőben azonosítani kell azt a mechanizmust, ami által a vegyszer toxikus hatásait kifejti. Végül a molekuláris hatás mechanizmusát is fel kell tárni, amely folyamat bizonyára iteratív. Először a szövet-válaszokat kell azonosítani, ahogy azok a toxikusság-válaszokat (például genotoxikus mechanizmusok, citotoxicitás) befolyásolják. Ezután következhet a mechanizmus (vagy mechanizmusok) tényleges azonosítása, molekuláris szinten. Ezek az iteratív lépcsők, várhatóan csökkentik a kockázatbecslés bizonytalanságait (valamely fajon belül) és segítik az ember-válasz pontosabb előrejelzésének szabatosabb meghatározását.- A harmadik lépcsőben a fiziológiailag megalapozott toxikokinetikai- és válasz modell adatokat kell alkalmazni a melléktermékek koncentráció tartományaival kapcsolatos kockázatbecslés érdekében.- A negyedik lépcsőben a kísérleti hibák függvényében a kockázatbecslés bizonytalanságait kell jellemezni. Az ivóvízben lévő oxidálószerekre, az elsődleges fertőtlenítőszerekre és melléktermékekre vonatkozó kockázatbecslések során ezen ágensek béltraktusban lévő táplálék anyagokkal és bioanyagokkal való reakcióba lépési hajlamát, továbbá a test oxidációkkal szembeni védekezőképességét is mérlegelni kell. Meg kell vizsgálni azt is, hogy az ismert vagy valószínűsített ivóvízbeli oxidálószer koncentrációk a véráramba juthatnak e olyan szinteken, amelyek elegendők adott szövetek antioxidáns mechanizmusainak előidézéséhez. Az elsődleges oxidálószerek és másodlagos származékaik sorsával (fate) kapcsolatban is szisztematikus kutatásokra van szükség, amelyek a vegyületek tulajdonságainak jellemzését segítik, egyben rámutatnak az oxidativ károsodásokra. Ez hasznos lenne az alternatívák ill. az általánosan alkalmazott fertőtlenítőszerek, azok kombinációinak értékeléséhez. 1.5. AZ EMBERI EGÉSZSÉGKOCKÁZAT BECSLÉSE ÁLLATKÍSÉRLETEK ALAPJÁN A kockázatbecslés végső célja az emberi egészség védelme. Ennek érdekében pontos kockázatbecslésre lenne szükség, mert az ember csak úgy óvható meg az ivóvízben lévő vegyszerektől ill. vegyületektől. Az orvosbiológiai tudományok szakemberei általánosan elfogadják, hogy a vegyszerek hatásai, amelyek a kísérleti állatokban megfigyelhetők, valószínűleg az emberben is előfordulnak. Ugyanakkor tudatában vannak, hogy a különböző állatfajok eltérő módon reagálnak az egyes toxikus vegyületekre. Továbbá, felismerik valamely teszt korlátozott érzékenységét, ami a kis számú kísérleti állat miatt jelentkezik. Pillanatnyilag azonban a kémiai toxicitás közvetlen értékelését lehetővé tevő laboratóriumi állatkísérleteknek (8. ábra; Bull et al., 1993) nincs megfelelő alter41