Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)

1. Mikrobiológiai- és kémiai kockázat - 1.3. Vízeredetű fertőző betegségkockázatok

7. ábra. Ivóvízben lévő mikrobák által okozott közegészségügyi kockázat becslésének koncepciója

1.3.1. A MIKROBIOLÓGIAI VESZÉLY AZONOSÍTÁSA

A vízeredetű mikrobák társítása a betegségekkel a betegség-kitörés információk alapján lehetséges. A fejlett epidemiológiai és mikrobiológiai módszerek létezése dacára, úgy tűnik, hogy a vízbeli potenciálisan patogén mikroorganizmusok jelentős száma ismeretlen, sőt az ismeretlenek száma nő. Az USA-ban az ismert vízeredetű betegség kitörések kb. felének nincs azonosított etiológiája (Herwaldt et al., 1992), és az endémás, széleskörű gastroenteritis betegségeket a víznek tulajdonítják, a patogének kimutatása nélkül, annak dacára, hogy fejlett mikrobiológiai analízisek, korszerű észlelő módszerek állnak rendelkezésre (Payment et al., 1991).

A jelenleg alkalmazott indikátorok (elsődlegesen a coliformok, zavarosság, maradék fertőtlenítőszer) elégtelenek a közegészségügyi kockázat megítéléséhez. A coliform baktériumok a vízeredetű betegségek kitörésének megelőzéséhez tulajdonképpen alkalmatlannak bizonyultak (Batik et al., 1984) és bizonytalanul jelzik a víz által okozott endémiás betegségeket (Payment et al., 1991). Ezek az indikátorok teljesen alkalmatlanok a protozoon szervezetek és az enterális vírusok jelenlétének jelzésére, mert ezek a patogének a fizikokémiai tisztítással és a fertőtlenítéssel szemben kevésbé rezisztensek, mint a cysták és az enterális vírusok (Sobsey, 1989). A jelenlegi mikrobiológiai indikátor rendszerek értékelése

35