Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)

4. Fizikai-, és kémiai szennyezőanyagok - 4.3. A higany közegészségügyi hatásai a vízellátásban

Az ólomkoncentráció-növekedése az áramlási irányban x távolságban:

*Mpbr-[pb])-.

dx v

ahol b a csőkerület és

v az áramló víz mozgási sebessége.

Ha a cső azonos átmérőjű, akkor az előző egyenlet integrálás után:

[Pb]0 = [Pb] ([Pb] *- [Pb]E) exp (-kA/v),

ahol [Pb]E és [Pb]0 az ólomkoncentráció a cső kezdeti és végső keresztmetszetében.

A cső teljes belső felülete.

A [Pb]0 egyenlet alapján az öblítési koncentráció [Pb]0 meghatározásakor a következő információk szükségesek:- a cső hosszúsága és átmérője,- a víz hőmérséklete,- az áramló víz sebessége,- a maximális egyensúlyi ólomkoncentráció,- az oldott komponensek diffúziós koefficiensei.

A modell alapján az ólomkoncentráció, a csőhosszúság és a csőátmérő kapcsolata a 166. ábrán (Wagner et al., 1981) értelmezhető, az áramló víz esetében. A csőátmérő, az idő és az ólomkoncentráció kapcsolatát a 167. ábra (Wagner et ah, 1981) érzékelteti, stagnálás alatt. A 166. ábra szerint az öblített víz ólomkoncentrációja a kis átmérőjű, hosszú cső esetében a legnagyobb. A 167. ábra viszont arra utal, hogy a víz stagnálásakor az ólomkoncentráció a kis átmérőjű csövekben nagyon gyorsan nő az első néhány percben. A csőátmérő növekedésekor ez a szélsőséges, nem kívánatos hatás csökken.

4.3 A HIGANY KÖZEGÉSZSÉGÜGYI HATÁSAI A VÍZELLÁTÁSBAN

A higany hosszú idejű ipari alkalmazása miatt toxikus tulajdonságai már jól ismertek. Toxicitása, emberi testbe jutása attól függ, milyen kémiai formában van jelen. A szervezetben higany okozta mérgezések elsősorban a kétvegyértékű higany-vegyület gőzök belégzése révén jönnek létre (D’Itri et ah, 1977).

A környezeti higanyszennyezések többek között a szerves alkil-higanyvegyü- leteket (alkyl organomercurial), különösen a toxikus metil-higanyt foglalják magukban. A metil-higany az agyvelőt, az idegrendszert és a fetust (a fejlődő magzatot) támadja meg (DTtri et ah, 1977). Az ilyen mérgezés kevésbé irreverzibilis, a szervetlen higanyszennyezéssel ellentétben.

326