Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)

4. Fizikai-, és kémiai szennyezőanyagok - 4.1. Radon a vízellátásban

284

A = ÁN,

ahol X a bomlási állandó,

N a jelenlévő radioaktív atomok összes száma.

A radon radioaktív bomlás termékei aktivitásának viselkedése, a rövid fizikai felezési idejű izotópok aktivitása az idő függvényében a kezdeti 222Rn-ra vonatkoztatva, a 133. ábrán adott (Hopke et al., 1996). Megjegyzendő, hogy mivel a 222Rn hosszabb felezési idejű a három rövid felezési idejű terméknél, amint az ábra érzékelteti, azok aktivitása a radon aktivitását elérik. A keverék ezt követően a radon 3,8 napi felezési idejével bomlik le. Az összes aktivitás az egyes izotópok aktivitásának összegéből adódik.

4.1.2. KÖZEGÉSZSÉGÜGYI HATÁSAI

A lakásokban előforduló radon közegészségügyi hatásai valójában nem a radon belélegzése révén keletkeznek. Radon a környezeti viszonyok között kémiailag nem reaktív, a „nemes gáz” egyik tagja (a héliumhoz, neonhoz és az argonhoz hasonlóan) és csak gyengén oldódik a vízben (vérben) test hőmérsékleten. Közel 4 napos felezési ideje lévén, a radon mint radioaktív bomlási termék a be- és kilégzés során a légzőszervi traktusban nem koncentrálódik. A radon radioaktív bomlási termékei (products vagy progeny) az ólom, bizmut és polonium izotópok. Ezek a bomlási termékek kémiailag aktívak, a szervezetbejutó szilárd részecskék felületén rögzülni képesek, vagy a tüdőszövetek felületére közvetlenül lerakodhatnak, ezáltal a radioaktivitás a szövetek helyi károsodását, végső soron tüdőrák kifejlődését eredményezhetik (Hopke et ah, 1996).

A radon inhalációval a vérkeringés útján gyorsan a szervezet szöveteibe kerül. A szövetek felvételét azonban az „inert” radon gáz oldékonysága korlátozza.

133. ábra. A bomlási termékek keletkezése a kezdeti 222Rn-ból