Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)
1. Mikrobiológiai- és kémiai kockázat - 1.1. Alapkifejezések definíciója - 1.2. A vízminőség-probléma kockázati alapú becslése
1. MIKROBIOLÓGIAI- ÉS KÉMIAI KOCKÁZAT A kockázatbecslés és menedzsment területén használt alapkifejezéseket sokszor meglehetősen lazán értelmezik. Ezért először ezek definícióját célszerű áttekinteni. 1.1. ALAPKIFEJEZÉSEK DEFINÍCIÓJA Veszély (hazard): képesség, amely valamely káros egészségügyi hatást (például a Giardia lamblia által előidézett gastroenteritist) idéz elő. Valószínűség (probability): a valószínűség mértéke, amelyet az előfordulások száma/összes előfordulások száma arány fejez ki. Annak kifejezésére használt, hogy egy egyén valamely kockázati szintet milyen valószínűséggel éri el a populáción belül. Expozíció becslés (exposure assessment): a kockázatbecsléséhez a különböző veszélyes események előfordulási valószínűségét kell meghatározni. (Ennek alapján például megfelelő víztisztítással egyes expozíciók minimalizálhatók.) Dózis-válasz becslés (Dose response assessment): az expozíció becslését követően az expozíció hatását kell meghatározni. A hatást valamely dózissal kell kapcsolatba hozni. Mikrobiológiai hatásokat az emberre vonatkozó kutatásokkal kell tisztázni, ami korlátozott eredményekre vezet. Kémiai vegyületek esetében a dózis- válasz információkat az emberre és állatokra vonatkozó kutatásra kell alapozni. Az állatkísérletek eredményeihez megfelelő biztonsági tényezőket rendelve, az eredményeket, a bizonytalanságokat szem előtt tartva, célszerű módon az emberre kell extrapolálni. A valószínű expozíciót és az ártalmas hatás valószínűségét tisztázva, el kell dönteni, hogy ez a helyzet elfogadható-e. Számos esetre ajánlások léteznek, amelyek a kutatások mai szintjén még nem átfogók és általában tudományos alapokkal sem rendelkeznek az elfogadható kockázati szint megítéléséhez. Kockázat (risk): annak valószínűsége, hogy valamely ártalmas következmény előfordul egy egyénben vagy egy ember csoportban, ha azt valamely veszélyes anyag (például speciális vegyszer, mikroba) dózisa vagy koncentrációja éri. 1.2. A VÍZMINŐSÉG-PROBLÉMA KOCKÁZATI ALAPÚ BECSLÉSE Az ivóvízellátással kapcsolatos teljes kockázat a vízellátó rendszerbeli (a vízgyűjtőterülettől a csapig előforduló) tényleges és lehetséges veszélyeket (hazards) foglalja magában. A vízellátás „termelési vonalán” (production line) sok és sokféle esemény, helyzet jelentkezhet, amely egészség-kockázatot válthat ki. Minden lehetséges jelentős kockázati forrás azonosítása fontos első lépés a 23