Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)

3. Cianobaktérium toxinok a vízben - 3.1. A toxin-termelő cianobaktériumok

gyakran túlsúlyban vannak a vastag felúszó rétegben, bebizonyosodott, hogy az ivóvíz, valamint a víz üdülési célú használata révén az emberre is közegészség- ügyi kockázatot jelentenek (Falconer et al., 1983).

108. ábra. Pediastrum zöldalga. Duna-víz. Fotó: Dr. Kollár György

3.1. A TOXIN-TERMELŐ CIANOBAKTÉRIUMOK

A toxikus cianobaktérium nemzetségek (genera) és fajok (species) toxinter- melö törzsei (strain):

Csak hepatotoxin - mikrocisztineket vagy nodularinokat termelő szervezetek (Carmichael, 1994):

Microcystis aeruginosa Kütz. (109. ábra; Yoo et al., 1995)

Microcystis viridis (A.Br.) Lemm.

Microcystis wesenbergii Korn.

Nodularia spumigena Mertens Nostoc rivulare Kütz.

Oscillatoria acutissima Kuff Oscillatoria agardhii/rubescens group Oscillatoria nigro-viridis Thwaites.

A sejten belüli ciklikus hepatotoxinokat és alkaloida neurotoxinokat termelő szervezetek:

Anabaena circinalis Rabenh.

Anabaena flos-aquae (Lyngb.) Bréb.

Anabaena spiroides var. contracta Kleb.

Anabaena variabilis Kütz.

Aphanizomenon flos-aquae /L.) Ralfs (110. ábra\ Yoo et al., 1995) Oscillatoria agardhii Gom.

Egy fajt, a Cylindrospermopsis raciborskii (Wolos.) organizmust azonosították, amely hepatotoxikus alkaloida cilindrospermopszint termelt és egy fajt, a

225