Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)
Bevezetés
BEVEZETÉS A vízellátás-csatornázás az emberi társadalommal szoros kapcsolatban van. A fejlett társadalmak élete vízellátás-csatornázás nélkül nem lenne lehetséges. A kapcsolat több célú. Legfontosabb a lakossági ivóvízigények kielégítése, az ipar különböző minőségű vizekkel való ellátása és a mezőgazdasági vízigények biztosítása. Az utóbbi évszázadokban az emberiség a vízigények kielégítése birtokában azonban a környezetet, ezen belül a vízkészleteket és a talajokat antropogén szennyezőanyagokkal olyan mértékig terhelte, aminek következtében már egyre fokozottabb víztisztítás és csatornázás szükséges. A vízellátás, a csatornázás és a környezet között azonban az összhangot mind a mai napig nem sikerült megteremteni. A csatorna-, és a szennyvíztisztító rendszerek létesítése a vízellátó rendszerek kiépítését rendszerint csak késve követi, így a szennyvizek és a természet között szabályozatlan kapcsolatok alakulnak ki. Nem csoda tehát, hogy a biológiailag és kémiailag tisztított szennyvíz és a természet közötti kapcsolat közegészségügyi kockázat szempontjából sem kifogástalan, hiszen az elérhető bakteriológiai tisztítási hatásfok mindig jóval kevesebb, mint 100 %. így a nyers- és a tisztított szennyvízben, a szennyvíziszapban lévő kisebb-nagyobb mennyiségű patogén mikroorganizmusok a természetbe, a felszíni vizekbe, hasznosításkor a talajfelszínre, vagy közvetlenül a talajba kerülhetnek. A patogén szervezetek egy része az idegen környezetben ugyan elpusztul, a rezisztensek azonban hosszabb ideig transzportálódhatnak. Sorsuk, az ismeretek mai szintjén, rendszerint bizonytalanul ítélhető meg. A fő gondot főleg az okozza, hogy a hagyományos patogén szervezeteken túlmenően az utóbbi évtizedekben a protozoon szervezetek (például a Giardia lambiia, Cryptosporidium parvum) is kimutathatók a székletből, szennyvízből, felszíni vizekből, egyes esetekben a szennyezett felszínalatti vizekből is. A széleskörű kutatások azt is bizonyítják, hogy a Cryptosporidium parvum oocysta eltávolítása/inaktiválása a szokott szennyvíztisztítással nehéz. Ilyen körülmények között érthető, hogy a kutatók figyelmét egyre inkább a vízeredetű közegészségügyi kockázat becsléssel kapcsolatos problémák foglalják le. A kockázatot azonban nagyon bonyolult komplex, ma még csak hiányosan feltárt folyamatok befolyásolják. Ezért a döntésekhez, a tervezéshez, üzemeltetéshez a mindenkori ismeretek objektív szintézisére van szükség. Ezt kell, hogy minden szakember felismerje, hiszen a szintézis-szemlélet a magas szintű mérnöki tevékenységet alapjaiban befolyásolja. A könyvben, éppen úgy, mint előző munkáimban is, ezt a szintézis-szemléletet igyekeztem szem előtt tartani, ill. tovább fejleszteni. A könyv elsősorban a vízépítő mérnökök számára készült. Bízom azonban abban, hogy ezen túlmenően a könyvet a vízzel foglalkozó, azzal kapcsolatba ke19
