Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)
2. Patogén- és szennyezésindikátor mikróbák az ivóvízben - 2.10. Protozoon szervezetek az ivóvízellátásban
Lehetséges, hogy a madarak, mint a sirály is, a vízellátó rendszert szennyezheti, ha oocystát tartalmazó anyagokat nyelt le, majd azokat üríti, vagy lábukon is hordozhatnak oocystákat (szemétdombok tápanyagaiból vagy szennyvíztisztító telepekről). 61. ábra. Cryptosporidium parvum oocysta Ezek a kutatások a vízkészletek általi nagyobb mértékű fertőzési veszélyt jeleznek, mint amely fertőzési szintet korábban elgondoltunk. A 26. táblázatból az is szembetűnő, hogy még a tavak, tavak/tározók, érintetlen folyók, hegyvidéki patakok vízmintái is jelentős mértékben pozitívak oocys- tákra nézve. Ennek részbeni okozója lehet a vadállomány is. Általában az oocysta jelenléte a következő fő környezeti tényezőktől függ:- a specifikus vízgyűjtőterület használatából vagy a pontszerű szennyeződésekből eredő lehetséges szennyeződés,- a vízgyűjtőterületről származó szennyezőanyagokkal a vizekbe jutó oocysták. Például a szarvasmarha-legelőkön lerohanó csapadékvíz 6-103 oocysta/L koncentrációjú is lehet (Madore et al., 1987). 2.10.1.7. A VÍZGYŰJTŐTERÜLET HASZNÁLATA ÉS A CRYPTOSPORIDIUM ELŐFORDULÁSA A Cryptosporidium oocysta szint lényegesen eltér védett ill. védtelen vízgyűjtőterület esetében (53. ábra; 27. táblázat; Hansen et al., 1991). A kutatási adatok bizonyítják, hogy már viszonylag kismértékű emberi tevékenység is az oocysták vízellátó rendszerbe kerülését eredményezheti, tehát a vízgyűjtőterület az oocysták tekintetében sebezhetőbbé válik. Ha a Cryptosporidium szennyezőforrás nagymértékű, például tejipari tevékenység létezik a vízgyűjtőterületen, az oocysta előfordulás szintjei jóval magasabbak. Vízellátás szempontjából a vízgyűjtő területi használat mértéke az egyik legfontosabb tényező, mely a vízgyűjtő terület sebezhetőségét befolyásolja. A 145
