Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)

2. Patogén- és szennyezésindikátor mikróbák az ivóvízben - 2.10. Protozoon szervezetek az ivóvízellátásban

A nagyobb Cryptosporidium koncentrációk mindig a tisztított szennyvizeket befo­gadó felszíni vizekben jelentkeztek. A Cryptosporidium koncentráció eltérő voltára utalnak a következő mérési adatok is: egyik nyersvíz esetében 870-5280 oocysta/L volt jellemző (Madore et ai., 1987); más esetben a vágóhídról származó nyers szennyvízre majdnem 14000 oocysta/L koncentráció adódott. Tisztított szennyvízre, más esetre, 9 minta alap­ján a 140-3960 oocysta/L volt a koncentráció. Ezekkel ellentétben Parker et al. (1993) 70 tisztított szennyvíz mintát gyűjtött 7 telepről, melyek 37 %-a volt pozi­tív és az oocysta szintre 0,03-2,4 oocysta/L volt jellemző. Ezek az adatok jól érzékeltetik: amikor a szennyvizek felszíni befogadókra vonatkozó Cryptosporidium terhelését vizsgáljuk, nagyfokú egyedi körültekintés szükséges minden minta és terhelés értékelésekor és a kapcsolatok meghatározá­sakor. Erre utalnak a következő kutatások is (Bukhari et al., 1997): hét szennyvíz- tisztító telepen a 81 szennyvíz-input minta közül 22 (27,2 %) volt pozitív oocys- tákra nézve és 63 minta (77,8 %) volt pozitív cystákra nézve. Az oocysták kon­centrációi 10-170 oocysta/L és a cysták koncentrációi 10-13600 cysta/L voltak. A vizsgált szennyvíztisztító telepek közül kettő bevezetett szennyvízében az oocysták száma a többinél lényegesen nagyobb volt. Ezek a szennyvíztisztító te­lepek falusi/farm eredetű szennyvizeket fogadtak, így az oocysták állati eredete valószínűsíthető. 2.10.1.4. ELŐFORDULÁS NYERSVIZEKBEN A Cryptosporidium a nyersvizek mindegyikében előfordulhat, melyeket szennyeződés ér. A Cryptosporidium a környezetben nem sokszorosodik. Az oocysta számos környezeti szélsőséges állapottal szemben is nagyon rezisztens. Ellenállóképessége az ivóvízellátás céljait szolgáló vízkészletek veszélyezteté­séhez jelentősen hozzájárul. A 53. ábra a nyersvíz védettsége (ill. szennyezettsége) és a Cryptosporidium szint közötti kapcsolatot érzékelteti (LeChevallier et al., 1991). A kapcsolat ke­vésbé egyértelmű, amit a Cryptosporidium meghatározás bizonytalanságai is be­folyásolnak. Azonban az ipari-, plusz települési szennyvízzel terhelt nyersvíz Cryptosporidium szintje kb. 10-szer nagyobb, mint a védett vízé. A kutatók között egyre határozottabb a meggyőződés, hogy míg a Giardia szintek emelkedését el­sősorban a tisztított szennyvizek okozzák, addig a Cryptosporidium szinteket el­sősorban a nem pontszerű szennyeződések okozzák (USEPA, 1990). Az eredeti, szennyezetten vizek Cryptosporidium koncentrációi 10-50-szer ki­sebbek, mint a települési szennyvizekkel vagy mezőgazdasági szennyezőanyagok­kal terhelt vizeké. A Cryptosporidium- és a Giardia sűrűség közötti kapcsolat felszíni vizekre nézve a 54. ábrán adott (Rose et al., 1986): a Cryptosporidium átlagos sűrűsége 1,5-szörte nagyobb a Giardia átlagos sűrűségénél. 135

Next

/
Oldalképek
Tartalom