Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)
2. Patogén- és szennyezésindikátor mikróbák az ivóvízben - 2.10. Protozoon szervezetek az ivóvízellátásban
- természetes vizekben jelenlétének kimutatására, bizonyítására vonatkozó módszerek, vizsgálatok, sok országban ismeretlenek, nem tekinthetők kiforrottaknak,- a minimális fertőző dózisra vonatkozó ismereteink még nem meggyőzőek,- túlélési képességük határozottabb megítéléséhez - a több tényezőktől való függőség miatt - további kutatások szükségesek,- a fő probléma a Cryptosporidium oocystával kapcsolatban: az életképes oocysták pontos azonosítása még nehézséget jelent, ezért jelenleg az oocys- ták száma általában alábecsült, vagy ismeretlen (Smith, 1992),- olyan vélemények is vannak, hogy az ember protozoon patogénjei elsősorban a tropikus és szubtrópikus területekre korlátozódnak (Gleeson et al., 1997). Ezzel magyarázható, hogy a Cryptosporidium oocystával és a Giardia cystával kapcsolatos aggodalmak zömmel a mérsékelt égövön figyelhetők meg. Azonban gondolni kell arra is, hogy a turizmus miatti mindenféle betegség transzportálódása világszerte jelentkező probléma. A fő protozoon patogének európai jelenléte is bizonyított. 2.10.1.2. GAZDASPECIFIKUSSÁG A Cryptosporidium gazdaspecifikus obiigát parazita. A Cryptosporidium diarrhoea okozó az egyébként egészséges emberekben (Warrell, 1990). A Cryptosporidium oocysták általi fertőzés transzmissziója a gazdafajok között, az 1986-os ismeretek szerint a 21. táblázat alapján követhető (Fayer et ah, 1986). 21. táblázat. Cryptosporidium oocysták általi fertőzés transzmissziója a vizsgált gazdafajok között Oocysta forrás Befogadó faj A befogadó faj fertőződése Macska Macska + Ember (+) Egér Tengeri malac — Marha Macska + Marha + Csirke Kutya + Kecske + Tengeri malac + Ember (+) Egér + Sertés + Nyúl + Patkány + Birka + Őz Egér + 132