Öllős Géza: Víztisztítás-üzemeltetés (Egri Nyomda Kft, 1998)

1. A felszínalatti vizek hasznosítása ivóvízellátás céljára - 1.4. Kérdések

Schwarz D. (1971): Korreferat zu: Haberer: Vorbehandlung von Oberflächenwasser zur Grundwasseranreicherung durch Aufbereitungsverfahren. Gewässerschutz-Was- ser-Abwasser. 4. Aachen.

Senior E., Balba M. T. M. (1984): The use of single-stage and multi-stage fermenters to study the metabolism of xenobiotic and naturally occuring molecules by interacting microbial associations. Orlando, FL.

Smolenski W. J., Suflita J. M. (1987): Biodegradation of cresol isomers in anoxic aquifers. Appl. Environ. Microbiol. Vol. 53.

Sposito G. (1986): Sorption of trace metals by humic materials in soils and natural waters. CRG Crit. Revs. Environ. Control. Vol. 16.

Szabó É. (1996): írásos közlés.

Trüeb U. E. (1984): Gefährdung des Grundwassers in Qualitativer Hinsicht. T. U. Graz. H. 11.

UpdegrafF D. M. (1982): Plugging and penetration of petroleum reservoir rock by microorganisms. Proc. of 1982 International Conference on Microbial Enhancement of Oil Recovery, May 16-21, Shangri-La, Afton, OK.

van Genuchten M. Th., Jury W. A. (1987): Progress in unsaturated flow and transport modeling. Reviews of Geophysics. Vol. 25. No. 2.

Varga M. (1997): EU-hoz való csatlakozás vízgazdálkodási összefüggései. VÍZTÜKÖR. OVF lapja. XXXVII: évf. Különszám.

Ward A, German I. (1990): Wells. In: Kerri K. D.: Small Water Systems Operation and Maintenance. California State University, Sacramento. EPA Grant No. T- 901361-01-0.

White R. E. (1985): The influence of macropores on the transport of dissolved matter through soil. Advances in Soil Science. Vol. 3.

Wiegand-Rosinus M., Haberer K., Obst U. (1989): Hemmung der Aldehyddehydrogenase als enzymatischer Toxizitätstest für Pflanzenbehandlungsmittel. GWA 106. Aachen.

Zachara J. M. et al. (1986): Quinoline sorption to subsurface materials: role of pH and retention of the organic cation. Environ. Sei. Technoi. Vol. 20.

1.4. KÉRDÉSÉK

1. Mia kutak célja? (1.1. fejezet.)

2. Melyek a felszínalatti víztermeléssel kapcsolatos környezeti következmények? (1.1. fejezet.)

3. Melyek a felszínalatti vizek kitermelését lehetővé tevő műtárgyak? (1.2. fejezet.)

4. Milyen kútfajták léteznek? (1.2.1. fejezet.)

5. Melyek a kútfajták hidraulikai kapacitásai? (1.2.1. fejezet.)

6. Mi befolyásolja a partiszűrésű víz mennyiségét és minőségét? (1.2.2. fejezet.)

7. Miért tekintendő a partiszűrt víz keverékvíznek? (1.2.2.1. fejezet.)

8. Milyen a folyó- ill. a partiszűrés öntisztulási feltételeinek kapcsolata? (1.2.2.1. fejezet.)

9. Milyen tényezők befolyásolják a termelhető partiszűrésű víz mennyiségét? (1.2.2.1. fejezet.)

98