Öllős Géza: Víztisztítás-üzemeltetés (Egri Nyomda Kft, 1998)
1. A felszínalatti vizek hasznosítása ivóvízellátás céljára - 1.1. Környezeti követelmények - 1.2. Felszínalatti vizek termelése
ahol R - a késleltetés tényezője (retardation factor). Ha R=1.0, akkor az oldat nem reaktív, így a (2) egyenlet az (1) egyenletbe megy át. Ha R>1.0, az oldat átlagos mozgási sebessége, v/R, a felszínalatti víz szűrődési sebességénél kisebb és az oldat diszperziója, D/R, hasonlóképpen redukálódik. Ebből következik, hogy a kisebb késleltetési tényezőjű, R, szennyezőanyagok valamely időtartam alatt nagyobb távolságra jutnak el, mint a nagyobb késleltetési tényezőjű szennyezőanyagok (20. ábra, Johnson et al., 1989). 20. ábra. A szennyezőanyag transzportjának összehasonlítása különböző késleltetési tényezők (R) esetében I.2.5.2. A SZENNYEZŐANYAGOK TRANSZPORTJA A KAPILLÁRIS ZÓNÁBAN A kapilláris zónában a nyomómagasság kisebb, mint zéró (vadose zone). A zóna hidraulikailag az alatta levő kétfázisú szivárgási zóna (saturated zone) részének tekintendő (Öllős, 1961), hiszen a benne kialakuló vízmozgás révén a szennyezőanyag transzportáló szerepe nagyon jelentős lehet. A kapilláris zóna gyakran nagyobb mennyiségű szerves anyagot és fémoxidokat tartalmaz, mint a kétfázisú zóna. A szennyezőanyagok ezen anyagokhoz képesek adszorbeálódni, miáltal mozgásuk sebessége a kétfázisú zónában kialakuló sebességeknél jóval kisebb. Ezen adszorbensekhez adszorbeálódó szenyezőanyagok a kétfázisú zóna számára szennyezőanyagforrások lehetnek. A mikroorganizmusok aktivitása a kapilláris zónában jóval nagyobb mértékű lehet, mint a p/y =0 piezométemyomású talajvízfelszín alatti zónában. A kapilláris zóna 61
