Öllős Géza: Víztisztítás-üzemeltetés (Egri Nyomda Kft, 1998)

1. A felszínalatti vizek hasznosítása ivóvízellátás céljára - 1.1. Környezeti követelmények - 1.2. Felszínalatti vizek termelése

b. ) a műtárgy (a kavicsszűrő réteget is beleértve), a víztermelés közbeni stabil talaj szerkezet létrejöttét, ill. állandó fenntartását biztosítja, ami a víztermelés alapvető feltétele;

c. ) a műtárgyból termelt víz mennyisége mindenhol összhangban kell legyen az utánpótlódó víz mennyiségével, amely összhang fenntartása a műtárgy belső terében létrehozható tározással is segíthető, kiegyensúlyozható;

d. ) a műtárgyat alkotó anyagok és a termelendő víz minősége között kémiai és biológiai szempontból is stabil állapot legyen, számottevő, az üzemeltetést zavaró korrózió, kémiai- és biológiai reakciótermékek ne keletkezzenek;

e. ) a műtárgy és környezetének kialakítása, egymáshoz kapcsolódása a szennyezőanyagok közvetlen műtárgyba jutását a nem kívánt vizek műtárgyba jutását akadályozza meg (pl. ezt a célt szolgálja, a talajfelszín közeli vízzáró agyagréteg, a tömszelence);

f. ) a víztermelés hidraulikai, üzemeltetési szempontból is optimális legyen (pl. a tisztítószivattyúzás, az indítóterhelés megfelelő szabályozása);

g. ) a víztermelő-, a tisztító- és a vízelosztó rendszer kapcsolata hidraulikai és vízminőségi szempontból optimális legyen.

Az üzemeltető tehát a víztermelő műtárgyak üzemeltetésekor is számos tényező egyidejű befolyására kell hogy figyeljen.

1.2.1. KUTAK

A kutak fajtái (Öllős: Vízellátás, 1987, 1.5. fejezet):

1. ásott kút,

2. aknakút,

3. csőkút,

4. mélyfúrású kút,

5. csáposkút.

1.2.1.1. ÁSOTT KÚT

Az ásott (süllyesztett) kút 0.5-5 m3/d vízigény kielégítésére alkalmas. Belső átmérője 0.8-1.0-1.5-3.0 m. A vízadó réteget az esetek zömében a fenéken csapolja meg. A talajtörés ellen fenekét 6-16 mm 0-jű, vegyesszemcséjű kavicsréteg védi. A kút tisztító- és próbaszivattyúzás után helyezhető üzembe. Velük (mint az aknakúttal is)elsősorban a 12 m mélységen belül lévő vízadó rétegek csapolhatok meg. A betongyűrűs kutak kisebb, 0.8-1.0 m 0-jűek. Kisebb vízáteresztőképességű vízadó rétegekhez (pl. iszapos rétegekhez) rendszerint nagyobb átmérőt alkalmaznak. így a kút nagyobb vízmennyiséget tározhat. Az is előny, hogy a szivárgási sebesség nagyobb átmérő esetében a kút közvetlen környezetében kisebb, ezáltal a kút feliszapolódása elkerülhető.

28