Öllős Géza: Víztisztítás-üzemeltetés (Egri Nyomda Kft, 1998)
3. Koaguláció-flokkuláció - 3.1. A koaguláció folyamatai
és szűréssel eltávolíthatók. ( A hagyományosan használt derítés kifejezés a koagulációt, a flokkulációt és a fázisszétválasztást foglalja magában.) A koalugáció a víztisztításban három önálló, egymást követő lépcsőből áll:- koagulens (koaguláló anyag) képződés,- koaguláns reakciók a szuszpendált részecskékkel és a humin anyagokkal,- a részecskék közötti ütközések. A koaguláns képződés és a koaguláns reakciók a szennyezőanyagokkal a gyorskeverő tartályokban játszódnak le. A részecskék közötti ütközések elsősorban a flokkulációs medencékben (Öllős, 1987, 6.11. fejezet), kisebb mértékben az ülepítőmedencében, sőt még a szűrőrétegben is jelentkeznek. Ha a koagulációhoz [A12(S04)3] (57 a. ábra, Kaposvári, 1997), vagy FeCl3 alkalmazott , a tényleges, a folyamatban fontos szerepet játszó koaguláns fajták ezen vegyszerek tisztítandó vízzel való keverése közben és azt követően keletkeznek. Az Al3+, S042', Fe3+ és Cl' ionok a koagulációban közvetlenül nem vesznek részt. Az aktív koagulánsok azonban a gyorskeverő berendezésbe való vegyszeradagolás előtt is létrehozhatók: például az aktivált sziliciumdioxid, a szintetikus szerves polimerek, alumínium- és vas (Dl) fajták (alumíniumklorid polimér, [PACI]). 57 a. ábra. Alumíniumszulfát táblák A koaguláció folyamatát a pH, a lugosság, a részecskék zeta-potenciálja (0 és a koaguláns-dózis alapvetően befolyásolja. Az alumínium koaguláció diagram és a vas koaguláció diagram egyszerű, nagyon alkalmas módszer a hatékony koagulációt biztosító vegyszerdózis és pH feltételek megadásához. A diagramok 167
