Öllős Géza: Víztisztítás-üzemeltetés (Egri Nyomda Kft, 1998)
2. Völgyzárógátas tározók vízminőségének szabályozása - 2.1. A vízminőségi problémák okai
ahol C0 - a tározó víz koncentrációja t = 0 időpontban, Ct - a tározó víz koncentrációja t időpontban. Ezzel az egyenlettel a tározó, mint keverő reaktor, keveredési mértéke meghatározható. A (6) egyenlet által képviselt keveredési problémák egyes szennyezőanyagok esetében különösen szem előtt tartandók. Ilyen példát nyújt a 26. ábra, melyen a tározót tápláló vízfolyás és a tározót elhagyó víz atrazin koncentrációja hasonlítható össze az 1990-1994 közötti években (Oskam, 1995). Az atrazin viselkedése a tározóban konzervatív, vagyis nincs lebontódás csak kiegyenlítődés. A Biesbosch vízre vonatkozó számítások szerint a vízelvételt a tározóból szüneteltetni kellett, ha a tápláló folyó atrazin koncentrációja 1 pg/1, mert e felett az ivóvízre megengedett 0.4 pg/1 határértéket nem lehetett biztosítani. 1990-ben e miatt a tározó vizét 23 napon át nem lehetett hasznosítani. 2.1.6. a tározóvíz minőségétől függő víztisztítási RENDSZEREK Az előző fejezetekből kitűnik, hogy a tározók vízminősége az eutróf állapot szintjétől, az évszakok befolyásaként széles tartományban változhat. Víztisztítási szempontból az egyik legfontosabb feladat a víz szervesanyag komponenseinek eltávolítása. A szervesanyag eltávolítás feladatkörű, jellemző víztisztító rendszereket a 54. ábra szemléltet (Rusu et. al., 1984). A 20, 30, 45 stb. tartományok a szervesanyagtartalmat fejezik ki KMn04 paraméter formájában. A 30-40%, 40-60%, stb. tartományok a szervesanyageltávolítás mértékét fejezik ki. Az ábráról kitűnik, hogy a tározott víz minőségének romlásával egyidejűleg a víztisztító rendszer egyre komplexebbé válik, a tisztítás költségei pedig emelkednek. 148
