Öllős Géza: Víztisztítás-üzemeltetés (Egri Nyomda Kft, 1998)
2. Völgyzárógátas tározók vízminőségének szabályozása - 2.1. A vízminőségi problémák okai
2.1.1.3. FÉNY A fény gyenge volta vagy hiánya a növények szaporodását korlátozza. A fény azonban a tározókban nem bizonyul kizárólagos korlátozó tényezőnek. A fény behatolása a jéggel fedett tározóba nagymértékben csökken, különösen akkor, ha vastag hóréteg is árnyékolja (Kollár, 1994). így az alga és a makrofita szervezetek szaporodása korlátozódik. Ezen időszakban a jég alatti víztérben az oldott reaktív foszfor, mint tápanyag, nem használódik fel. Ez a téli, a fény által a növényekre gyakorolt korlátozó hatás az egyik magyarázata annak, hogy a tározóvíz minősége víztisztítás szempontjából a téli hónapokban kedvezőbb. A fény korlátozó hatása a nyári hónapokban is jelentkezhet a tározó mélyebb terében, amint abszorbeálódik és szétszóródik az oldott (szerves színanyagok) és szuszpendált (algák, iszap) anyagok hatására. Ennek következtében a tározó mélyebb terében már teljes a sötétség (30. ábra, Cooke és Carlson, 1989). A növények körülbelül a vízfelszíni fényintenzitás 1 százalékáig képesek fotoszintézisre. Az 1 százaléknak megfelelő mélység az eufotikus mélység, ami közelítőleg a Secchi korong átlátszóság kétszerese. Ha a fényintenzitás a vízfelszínen túl erős (30. ábra), az a fotoszintézisre inhibitor hatású lehet. Létezik tehát olyan vízmélység, ahol a fényintenzitás a növények szaporodásához optimális. A fotoszintézis maximuma ehhez a vízmélységhez tartozik. Ezzel a folyamattal magyarázható az, hogy a tározó mélyebb, sötét terében, amennyiben az oldott oxigén koncentráció kielégítő, a nyersvíz minősége a víztisztítás szempontjából általában kedvezőbb. 108 29. ábra. A szervetlen nitrogénformák, a szervetlen foszfor, pH, vízhőmérséklet, oldott oxigén telítettség és chlorofill-a eloszlás a vízmélységben. Rietvlei-tározó (1975 XI. 18., délelőtt 10h. Dél-Afrikai Köztársaság)
