OVH: A vízgazdálkodás fejlesztésének alapjai és irányai. A Vízgazdálkodási Keretterv összefoglalása (OVH, 1984)

4. A magyar vízgazdálkodás helyzete és fejlesztése

Az árvízvédelmi fővédvonalak fejlesztése 28. táblázat Folyó, vízfolyás Fővédvonal Fejlesztés Fővédv. hossz a feji. után A fejlesztés ütemezése összes hossza előírt méretre kiépítve 1980 erősítés új vonal építés 1981—85 I. ütem II. ütem III. ütem 1985 után km Duna (VIZIGEK) 480 387 93 18 498 35 55 21 — Duna (Főváros) 85 42 43 2 87 — 28 17 — Mosoni-Duna, Lajta, Rábca 164 70 94 6 170 5 39 35 21 Rába 240 167 73 3 234 11 29 26 10 Ipoly 31 28 3 13 44 2 — 10 4 Sió—Nádor 122 58 64 — 122 — 22 22 20 Dráva 97 26 60 _* 8 6 19 — — 41 Mura 44 40 4 — 44 2 2 — — Zala 19 — 19 — 19 — — 9 10 Duna-völgy összesen 1282 818 453 31* 1313 74 175 140 106 Tisza 1085 750 335 — 1085 21 30 137 147 Túr 76 18 58 — 76 — — — 58 Szamos 93 54 39 — 93 18 21 — — Kraszna 64 33 31 — 64 — — — 31 Lónyai-főcsatorna 115 84 31 — 115 — — — 31 Bodrog 48 44 4 5 53 9 — — — Sajó—Hernád 167 67 100 45 212 14 69 38 24 Zagyva—Tárná 408 163 240 _** 403 3 0 76 87 47 Körösök 590 368 222 — 590 27 57 69 69 Hortobágy—Berettyó 160 74 86 — 160 — — 2 84 Maros 95 41 54 — 95 21 25 — 8 Tisza-völgy összesen 2901 1696 1200 45** 2946 140 278 333 499 Magyarország összesen 4183 2514 1653 76 4259 214 453 473 605 Megjegyzés: * a Dráva védvonalain 11 km rövidülés Megjegyzés: ** a Zagyva—Tárná védvonalain 5 km rövidülés — a tavak és környezetük természeti értékei­nek megóvása; — a térségi vízgazdálkodással összefüggően a víztárolás, a vízkészlet-gazdálkodás (az ivó-, ipari és mezőgazdasági vízszükségle­tek kielégítése), a tisztított szennyvizek fo­gadása, a tavakból eredő vízfolyások lefo­lyásának szabályozása; — a tavi és a tavakhoz kapcsolódó vízfolyáso­kon folytatott vízi közlekedés biztosítása; — egyéb gazdasági igények (pl. halászat, nád­gazdálkodás). Nagy tavaink és a Ráckevei-Duna-ág legfon­tosabb vízrajzi adatait a 29. táblázat foglalja össze. Valamennyi tavunkra az üdülési szempontból kedvező sekély vízmélység, és a viszonylag hosszú partvonal a jellemző (gyors felmelegedés, sok férőhely), de egyéb szempontból tulajdonsá­gaik kedvezőtlenek (feltöltődési, szennyeződési veszély, hosszú erodálódó part stb.). A kéregmozgások, valamint a szél- és vízeró­zió hatására keletkezett Balaton korábban jóval nagyobb kiterjedésű volt, s átlagos mélysége 3—6 m között ingadozott. Az egykori meder és különösen az öblök — elsősorban a vízfolyások hordalékából és a parterózióiból — folyamatosan feltöltődtek. A folyamat felgyorsulására utal, hogy az elmúlt ezer év átlagos évenkénti 0,5 mm-es feltöltődési üteme az utolsó 300 évben 0,8 mra-re növekedett. 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom