OVH: A Felső-Tisza komplex vízgazdálkodás fejlesztése (OVH, Budapest, 1975)
5. Műszaki–gazdasági értékelés
42 gégéi szinte függetlenek a kiépítés mértékétől, az előbbi 2280-2450 Pt között, az utóbbi évi 44-47,4 millió Pt között változik. A magas beruházási költség miatt a gravitációs csatorna nem gazdaságos. Vizsgálatot végeztünk arra vonatkozóan, hogy az energia árának milyen arányú emelkedése esetén növekedik meg a tározó szivattyús töltésének költsége olyan mértékben, hogy elérje a gravitációs csatorna építési költségét. Eredményként azt kaptuk, hogy az energia költségnek évi 23 %-kal kell emelkednie, akkor 30 év alatt annyiba kerül a szivattyúzás, mint a gravitációs csatorna megépítése. A 13 %-oa emelkedés esetén 50 évi, évi 6-7 % emelkedésnél 100 év a költségegyenlőség elérésének idejei Pelmerült az a gondolat is, hogy a Bodrogból Pelsőbereckinél kivett vizből, esetleg árapasztó jelleggel nem lehetne-e gravitációsan tölteni a Bodrogzugi tározót. A lehetőségeket mérlegelve megállapítható, hogy a gravitációs csatorna megépítésére geodóziailag van lehetőség, de a töltőcsatoma esésviszonyait is figyelembe véve a Pelsőberecki szelvényben a szükséges vizszint csak duzzasztással állítható elő. ’ Megfontolható viszont az a megoldás, mely szerint a Bodrog csehszlovák szakaszán épített árvizcsucs csökkentő tározóból lehetne gravitációsan tölteni a Bodrogzugi tározót. Mind ennek, mind a Dombrádi bögéből induló gravitációs csatornának a magas költségekkel szemben előnyére Írandó, hogy a magasvezetésü jellegük következtében a Bodrogköz öntözővíz ellátásában jelentős szerepet vállalhatnak. A két gravitációs töltési lehetőség közül a Bodrogból történő kivezetés volna az előnyösebb, mert további pozitiv hatásként jelentkezne az árvizcsucs csökkentő hatás, mely egyben csökkentené a Bodrog-Tisza árhullámok egyidejűségének valószínűségét is.
