OVH: A Felső-Tisza komplex vízgazdálkodás fejlesztése (OVH, Budapest, 1975)

4. A komplex fejlesztés megvalósításának elemzése

28 A Tiszán a viziutra terelhető áruszállitási mennyiségből, mint már említettük, kb. 60 % érinti a Felső-Tiszát. E volumennek nagy része a tranzit forgalomból áll, de jelentős mennyiségek szállítása lehetséges Szabolcs és Borsod megye viszonylatában, az egyik irányban főleg a mezőgazdasági, a másikban pedig ipari termékek. Ennek jelentőségét fokozza az a körülmény i?, hogy a Keleti Főcsatornával jelentős terület és hajóút léphetne be a vizi szállításba. Természetesen ez a hálózat a meglévő viziut mérete és a szállítási távolságok miatt elsősorban a kishajózásra alkalmas.

4.22. A tiszai viziut fejlesztése

Az 1954-ben elkészült Tiszalöki komplex hasznosítású vizlépcső jelentősen megjavította a Tiszalök-Dombrád közötti szakaszon a hajózási viszonyokat, sőt a Tisza e szakasza igy vált nagyhajdzásra alkalmassá.

A Kiskörei komplex hasznositásu vizlépcső 1973-ban üzembelépett, és teljes kiépítésekor a Tisza Kisköre és Dombrád között azonos értékű viziuttá válik.

1974-évben üzembelép a Novi-Becsej-i Vízlépcső, mely Csongrádig biztosítani fogja a hajózási feltételeket.

Néhány éven belül megkezdődik a Csongrádi Vizlépcső építése is.

E munkálatok ereményeként a Tisza Dombrád alatti szakasza egységes viziutként lesz kezelhető.

Tervezés alatt áll a Záhonyi vasúti átrakó tehermentesítésére és a viziuttal való közvetlen kapcsolat megteremtésére a Komorói medencés kikötő. A széles nyomtávú vasútvonal idáig bevezetésre kéről majd. A kikötő üzemelhetőségének alapfeltétele a hajóút biztosítása.