OVH: A Felső-Tisza komplex vízgazdálkodás fejlesztése (OVH, Budapest, 1975)

4. A komplex fejlesztés megvalósításának elemzése

26 Ennek az indokolatlannak mondható forgalomcsökkenésnek a megállítása, sőt megforlitása feltétlenül szükséges. Az ország keleti felének áruazálLitását a vasút ma már egyre nehezebben tudja lebonyolítani. így jelentős mennyiségű termék szállítása átkényszerül a közúti szállítás területére, mely különösen nagyobb távolságok esetén jelentősen megdrágítja a szállítást.

A vasúti szállítás esetében hatalmas volumenű a Szovjetunió viszonylatában jelentkező export-import szállítás, valamint a tranzit kereskedelem. E szállítási igényekből jelentős mennyiség átterelhető lenne a viziutra. A teljes tiszai hajózási igényből kereken 60 % érinti a Pelső-Tiszát. /II. az. táblázat/.

Kétségtelen az a tény, hogy a viziszállitás fejlesztésének nemcsak műszaki, hanem szervezeti feltételei ia vannak. E megállapítást alátámasztja az, hogy Magyarországon csak nagyhaj ozással foglalkozó szervezet van /MAHART/, kiahajózással szervezetten senki sem foglalkozik, csak egyes intézmények végeznek esetenként kishajóval szállítást.

A kiBhajózás jelentősége hazai viszonyok között nem becsülendő le, mivel a Tißza jelen állapotában is alkalmsa 50-200 tonnás kishajók forgalmának lebonyolítására. A kíehajózáe fejlesztésével a Tiszához kapcsolható lenne a mellékvizfolyások legnagyobb része, ill. a mellékvizek parti területei.