OVH: A Felső-Tisza komplex vízgazdálkodás fejlesztése (OVH, Budapest, 1975)

4. A komplex fejlesztés megvalósításának elemzése

- 23 Ismert az a tény is, hogy a Körösök vidéke erősen vizhiányos terület. E terület vizpótlását elsősorban átvezetéssel lehet megoldani. Az átvezetés biztonságos vízellátása pedig a Kiskörei Vizlépcső mellett csak a Felső-Tisza térségében tározott vízkészlettel lehetséges.

A tiszalöki szelvény vízkészlet elemzésnél megállapítható volt, hogy a 80 56-os valószínűségű mintaóv /I963. év/ tenyészidőszaki összegezett vízkészlete 95 %-os előfordulási valószínűségű. így a mérlegben jelentkező vízhiányok nagyobbak a mértékadónak tekintett 80 56-os helyzetnél. A megalapozottabb döntés érdekében a 95 56-os előfordulási valószínűségű tenyészidőszak természetes vízkészleteit redukáltuk a 80 56-os helyzetre. Az igy megnövekedett természetes vízkészletek kb. 50 %-a a vizsgált időtávlatban számításaink szerint külföldön elvonásra kerül, de a Magyarországon hasznosítható készlet igy is a növekedés felével megemelkedik. Ezen túlmenően feltételeztük azt is - jelenlegi ismereteink szerint joggal -, hogy a külföldi vízelvonások bejelentett mértéke időpontilag mintegy 5 évvel később fog jelentkezni. Ezen túlmenően a román vízelvonás további növekedését 1980 után valószínűleg fékezni fogja a hegyvidéki tározók magas épitési költsége, igy az elmaradó tározó építés a tavaszi vízhozamok jelentkezését biztonságosabbá teszi, ezért a magyar tározók feltöltése is kedvezőbb körülmények között történhet meg.

Az igy megállapított feltételek alapján két határesetre irtuk fel a vizkészletgazdálkodási idő hossz-szelvényt.

Az a./ változat esetében az 1963-as óv tenyészidőszakának vízkészlet alakulását figyelembe véve felrajzoltuk a magyar vízigények maximális és minimális fejlődését tükröző igénysávot.

A b./ változat esetében a 80 %-ob előfordulási valószínűségű tenyészidőszak vízkészleteire figyelemmel - melyek nagyobbak az előző változaténál - ábrázoltuk az előző változatnál említett igónyfejlődósi sávot.