OVH: A Felső-Tisza komplex vízgazdálkodás fejlesztése (OVH, Budapest, 1975)
4. A komplex fejlesztés megvalósításának elemzése
22 valósul a román vízgyűjtőn, akkor a tározó-feltöltések miatt a tavaszi időszak vízkészlete is le fog csökkenni. Száraz időszakban ennek következtében jelentős vízkészletekre a távlatban nem lebet számítani. A Tisza felső szakaszán a közölt szovjet és csehszlovák adatok alapján kisebb vízkészletek még a nyári időszakban is rendelkezésre fognak állni a jövőben. A Bodrogon hasonló a helyzet, mint a Szamoson. Száraz időszakban rendkívül csekély vízkészletekre számíthatunk. A külföldi bejelentett fejlesztési tevékenység különösen a tenyész- időszakban olyan mértékű vízelvonással jár, hogy a szárazabb években magasabb igényfejlődési szinten lényegében csak a mederben hagyandó élővíz határszelvényén való átfolyására lehet számítani. A Tiszalöki szelvény vízmérleg eredményének birtokában kitűnik, hogy 1990 és 2000 évekre a számításba vett reális tározási kapacitás kiépítése mellett hiányok jelentkezése várható. /9. sz. táblázat/ . Megjegyezzük, hogy a tiszalöki szelvény vízkészlete száraz évben kritikus helyzetet teremthet a szelvény alatt is, mert a Sajó- Heraád a Tiszába ömlés helyén alig kap majd felülről higitást, amit tovább súlyosbít a leninvárosi ipari centrum szennyező hatása. A Felső-Tiszavidék fejlesztése vizkészletgazdálkodás szempontjából is kihat a szegedi Tisza szelvényre. Amennyiben a Felső-Tiszán jelentkező vízhiányok pótlásáról gondoskodás történik, akkor a Duna-Tisza csatornán történő átvezetéssel 2000-ben a minimális igényfejlődési szint vízszükségletei fedezhetők lennének. Ez a körülmény rámutat arra, hogy a Felső-Tiszán megvalósított vizpót- lások nagy jelentőségűek a Tisza alsó szelvényei szempontjából is.
