OVH: A Felső-Tisza komplex vízgazdálkodás fejlesztése (OVH, Budapest, 1975)
3. A vízgazdálkodással szemben támasztott igények
16 A közúti hálózat egyenletes eloszlású, jelenleg még nagyrészt kielégíti az igényeket. Az utak 62 %-a korszerű burkolattal ellátott. Vizi közlekedés és szállítás szempontjából a Tisza jelentősége ma még csekély. A Tisza és mellékfolyóinak évi forgalma alig éri el a fél millió tonnát. A viziuthálózat fejlesztésében fontos szerepet töltenek be a már megépített és építés alatt álló létesítmények. Meg kell azonban jegyezni, hogy a vízlépcsők megvalósítása a viziszállitás növekedésének csak potenciális lehetőségét teremti meg. Ahhoz, hogy a Tiszán a viziuton történő szállítás ténylegesen kialakuljon további jelentős költségkihatásu beruházások megvalósítása is szükséges, mégpedig egy átrakó állomás létesítése Záhony-Csap térségében, a meglévő kikötők bővitése és uj kikötők építése a Tiszán, továbbá elsősorban a Pelső-Tiszaszakasz jelentős részének mederrendezése. Amennyiben a hajózásnak ezeket a feltételeit is megteremtik, akkor a Tiszán EGB IV. osztályú hajóút áll majd rendelkezésre, és az előzetes számítások szerint a tiszai viziutra terelhető szállítási igényből mintegy 50-60 % érinti majd a Pelső-Tisza térségét. A Pelső-Tisza vidékének energiaellátási lehetőségei kedvezőek. E területen húzódik keresztül a Szovjetunió villamosenergia rendszeréhez csatlakozó két távvezeték. Nagyfogyasztók bekapcsolása mellékvonalak, transzformátor-állomások kiépítése után lehetséges. A területet érinti csővezetékes szállítással a román gázimport és a Szovjetunióból érkező Barátság Kőolajvezeték szintén itt lépi át az országhatárt, amelyek potenciális lehetőségét teremtik meg az ipari nagyfogyasztók bekapcsolásának. A gazdasági struktúra fejlődése az ármentesitett területen a nemzeti vagyon értékét növeli, igy annak fokozott védelme indokolt. Az 1970. évi tapasztalatok szerint - a heves vízjárás és a várható árvizszint emelkedések miatt - a határral megosztott öblözeteket a jövőben is megfelelő biztonsággal kell megvédeni. A biztonság növelése érdekében az árvízvédelmi vonalak mind a méretek, mind a megoldási módok tekintetében igénylik a fejlesztést. Az árvízvédelem fejlesztése annál is inkább indokolt, mivel a Felső-Tiszai öb- lözetekben a nemzeti vagyon értéke 1990-ig 10-12 %-kal, 2000-ig 16-18 %-kal nő.
