OVH: A Felső-Tisza komplex vízgazdálkodás fejlesztése (OVH, Budapest, 1975)

3. A vízgazdálkodással szemben támasztott igények

- 13 A közepes és kisvizek nagyságénak, tartósságának, eloszlásának ismerete vizkészletgazdálkodási szempontból lényeges. Ezeket nyilvántartás céljából az augusztusi 80 %-os vízhozammal szokták jellemezni /?. sz. táblázat/. A tározók, átvezetések hatásának jellemzéséhez a tenyészidőszaki, vagy éves eloszlások ismerete is szükséges.

A hatásterületet hidrológiaiing jellemző tokaji szelvény vízkészletének alakulásában a tiszabecsi Tisza szelvény és a csen- geri Szamos szelvény játsza a legnagyobb szerepet. Jelentőségben ez után a Bodrog következik. A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy a szegedi szelvény vízkészletének ulakulásában az előbb említett szelvények még mindig jelentős szereppel bírnak.

/3. sz. táblázat/.

A Felső-Tlsza térségében - az ország más vidékeihez hasonlóan - a kommunális vízigény kielégítése elsősorban felszínalatti vízkészletből történik. E fplszinalatti készletek egy része a gazdasági-társadalmi fejlődés függvényében a felszíni készleteket növeli /4. sz. táblázat/.

3.3 A várható társadalmi-gazdasági fejlődés

A jelenlegi társadalmi-gazéasági színvonal alapulvételével a gazdasági fejlődés előrejelzése alapján határozhatók meg a vízgazdálkodással szemben támasztott igények. A területfejlesztéssel kapcsolatos gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósításának eredményeként az ország nagyobb területei között fokozatosan csökkennek a gazdasági fejlettségben mutatkozó szintbeli különbségek.

A terület népességének, valamint az életkörülményeknek várható változása szorosan Összefügg a vízgazdálkodással szemben támasztott igényekkel. A népesség távlati vízigényének meghatározásakor figyelembe vettük az ösBznépesség településkategóriák szerinti várható megoszlását /a Népesség Tudományi Intézet prognózisa, illetve a Településhálózat Fejlesztési Keretterv adatai alapján/ és