OVH: A Balaton vízgazdálkodása (OVH, Budapest, 1968)
3. A Balaton vízgazdálkodása
A Sió mint a Balatonhoz kapcsolódó vízi út, jelenlegi állapotában csak igen korlátozott hajózási lehetőségeket nyújt és szinte kizárólag a Balatonfüredi Hajógyár késztermékeinek kiszállítását szolgálja. Csatornázása és II. o. nemzetközi vízi úttá fejlesztése a távlati tervben szerepel. A vízi út kiépítéséhez a meglevő siófoki és az épülő Sió-tor oki műveken kívül további négy vízlépcső felépítése szükséges. A siójuti vízlépcső építése a város településfejlesztése érdekében elsősorban közegészségügyi érdekből a legközelebbi évek terveiben szerepel. A további három vízlépcső kialakítása elsősorban a Balatonfüredi Hajógyár igényeitől függ, mert a Sión tömegáru-forgalom néhány évtizeden belül nem várható. Az üdülőfejlesztési programhoz szorosan kap-' csolódó vízépítési létesítmények még az 1975-ig előirányzott fonyódi és balatonlellei új kikötők építése, továbbá Siófok, Balatonföldvár, Bala- tonlelle, Fonyódliget, Keszthely és Révfülöp kikötőinek korszerűsítése. A távlati program ezenkívül Balatonakarattya, Balatonvilágos, j Fűzfő, Siófok, Zamárdi, Balatonudvari, Akaii, Zánka, Révfülöp, Rendes, Balatonfenyves és Balatonmária kikötőinek kiépítését tartalmazza. A Balaton üdülőkörzetében levő híres gyógy- és ásványvízkincs hasznosításával kapcsolatos létesítményeket is fejleszteni kell. Hévíz és környéke országos, sőt nemzetközi jelentőségű gyógy- és üdülőhely; ésszerű szervezéssel európahírű fürdővé fejleszthető. Balatonfüred szénsavas vízkészletei már korlátozottak, ezért itt elsősorban a gyógyászati felkészültséget kell fejleszteni. A korszerűsítési munkálatok mindkét fürdőhelyen megkezdődtek. A. Balaton vízi sportjának fejlesztésével kapcsolatban a motoros vízi járművek mind nagyobb mértékű elterjedésével kell számolni. A vízisí is szaporítani fogja a motorcsónakok számát, pedig a járművek olajszennyezései már csekély mennyiségben is súlyos károkat okozhatnak. Meg kell fontolni tehát — külföldi példákhoz hasonlóan — a benzin- és olajüzemű motoros vízi járművek elterjedésének korlátozását és ki kell dolgozni azokat a rendszabályokat, melyek a szennyezők elriasztására alkalmasak. 3.12 A Balaton vízgyűjtőjének egységes vízgazdálkodási fejlesztésével kapcsolatos célkitűzések A tó és vízgyűjtője szervesen összefüggő vízgazdálkodási egység, melyen a szűkebb üdülési területtől függetlenül is —* a változó követelményeknek megfelelően — sokrétű és következetes vízgazdálkodási fejlesztésre van szükség. Bármennyire is az üdülőterület igényeit kell kezdeményező erőnek tekintenünk, a legalapvetőbb vízgazdálkodási problémák oka és eredete az egész vízgyűjtőterület gazdasági változásaiban található. A vízgyűjtőn a vizek kártételei ellen szervezett védekezés folyik. Az árvízveszélynek kitett terület 116,6 km2, az egész vízgyűjtőnek mindössze 2%-a. Az árterületet kereken 100 km hosszú, állami kezelésben levő védvonalak biztosítják. A védett terület fele a Zala vízgyűjtőjéhez tartozik és a töltésekből 60,6 km a Zala árvizei ellen épült. Az árvízvédelem fejlesztése a Balaton vízgyűjtőjén lényegében a meglevő védvonalak megerősítését jelenti. A Zala torkolatának egységes rendezése keretében rövidebb szakaszon a töltések áthelyezésére is sor kerülhet. A Zala medrének szabályozása 27 km hosszban az 1966. év végéig befejeződött. A Balaton part szabályozása elsősorban az üdülőterület fejlesztéséhez kapcsolódik. A Somogy gi partok hossza 74,8 km, a veszprémi oldalon 120,3 km hosszú partszakasz van. A part 74.1 km-es szakasza megfelelő, szabályozásra nem szorul; 51 km teljesen vagy részben szabályozott és 70 km-t még szabályozni kell. A Balaton vízgyűjtőjén 466,7 km2 — a terület 8.1 %-a — síkvidéki vízrendezést igényel. A területből 13 belvízöblözet 266,7 km2 vízgyűjtővel a berkeket foglalja magában. Az öblözetek csatornáinak hossza 466 km, melyek 15,5 m3/s teljesítményű szivattyúikkal és 30,9 m3/s gravitációs vízvezető képességükkel az ország legnagyobb teljesítménnyel kiépített síkvidéki vízrendezései közé tartoznak. A csatornák 1,74 km/km2 sűrűsége és a 83 1/s/km2 vízlevezető teljesítmény is ezt az előkelő helyzetet mutatja. A Zala 13 belvízöblözetének területe kereken 200 km2. Az öblözetek nagyobb részéről szivattyúzás nélkül, 11,6 m3/s teljesítményű, ösz- szesen 263 km hosszú csatornahálózattal lehet levezetni a vizet. A szivattyúteljesítmény 1,6 m3/s; az öblözetek behálózottsága 1,32 km/km2, a fajlagos vízszállítás 37 1/s/km2. A területek értéke miatt a síkvidéki vízrendezés jelentős fejlesztése szükséges. A vízrendszerek átcsoportosítása következtében a Balaton melletti öblözetek területe 225 km2-re csökken és az öblözeteket 8 egységbe vonják össze. A csatornák vízszállítását ennek ellenére 32,2 m3/s-re emelik, a szivattyúk teljesítményét pedig 50%-kal növelve 23,6 m3/s-ra építik ki. A fejlesztés után a csatornasűrűség 3,1 km/km2, a fajlagos vízszállítás pedig 144 1/s/km2 lesz. A külvizes területek lekapcsolásával a Zala menti belvízöblözetek területe is 146,2 lcm2-re csökken. A fejlesztés célja a csatornahálózat vízszállító képességének megkétszerezése és a szivattyúteljesítmény megtízszerezése (21,7 m3/s, illetve 16 m3/s). A csatornahálózatok sűrűsége 4,54 km/km2-re (668 km), a fajlagos víz- szállítás pedig 128 l/s/km2-re növekszik. 17
